zsidó kultúra mítoszok antiszemitizmus Holokauszt
Nyelvek
A közel négyezer éves héber nyelv (más néven: ivrit) a világ egyik legősibb, mindmáig élő kultúrnyelve, ezen a nyelven íródott a Biblia (ószövetség), a zsidó vallás és kultúra legtöbb alkotása, ezt használják mindmáig világszerte a zsinagógákban és ez a modern Izrael állam nyelve is. Az egykori és a modern héber között minimális a különbség. A magyar nyelvben számos héber-eredetű szót használunk, ilyen például a “haver” is.
A Jiddis eredetileg az askenázi zsidóság anyanyelve volt, amely német származéknyelveként alakult ki a középkori Németországban. Ez a felnémet jellegű nyelv tartalmaz héber-arámi és ó francia elemeket is. Egyes régiókban szláv elemek is belekerültek a jiddisbe, természetesen, ahol szláv nyelvi környezetben élt a jiddis, ott a nyelvtani szerkezetekre is hatással volt. Az egykoron Spanyolországban élt zsidók nyelve a ladino volt, mely a spanyol és a héber keveréke.
Zsidó naptár
Ennek az időszámítási rendszernek az alapja a világ teremtése, melynek idejét a bölcsek határozták meg. A Gergely naptár szerinti 2009 a zsidó naptárban 5769-nek felel meg.
Zsidó ünnepek
A zsidók leggyakoribb, és a hagyományőrzés szempontjából egyik legfontosabb ünnepe a szombat, amely pénteken napnyugtakor köszönt be, és szombaton, amikor feljönnek a csillagok, egy bensőséges ünneppel, a havdalával búcsúzik. Szombaton tiltott a munka, és sok más, nem szellemi tevékenység, hiszen az ünnep lényege, hogy az ember elmerüljön gondolataiban, azaz olyan szellemi életet éljen családja körében, melyre a hét másik hat napján nem jut idő.
A zsidó újév szeptember – október körül köszönt be, héberül Ros Hasanának hívjuk (az év feje). 10 nappal később 25 órás böjttel folytatódik az őszi ünnepi sorozat, Jom Kippur az Engesztelés napja. Szukotra, a sátrak ünnepére a sátorban étkezés a legjellemzőbb. Simchat Tóra, a Tóra örömünnepe. Vidám zsinagógai körmenetekkel ünneplik a tórai hetiszakaszok éves ciklusának befejezését és újrakezdését. Chanuka, ami gyakran egybeesik a karácsonnyal, a fény ünnepeként is ismert a zsidók körében. Nyolc napon át, mindennap eggyel több gyertyát gyújtanak a speciális kilencágú gyertyatartóban. Tu B’Svat a tavasz első lehelete, a Fák újéve. Purim-kor, ami általában a farsangi szezonban köszönt be, Eszter könyvét olvassák a zsinagógákban, és vidám bálokkal ünnepelnek. Pészachkor az egyiptomi kivonulásra emlékeznek, és ezért egy hétig csak kovásztalan élelmiszereket fogyasztanak. Legjellemzőbb étel a macesz (pászka). Lag B’omerkor tábortüzes sütögetéssel, és vidám együttléttel emlékeznek arra, hogy Rabbi Akiva idejében, ezen a napon abbamaradt az akkor pusztító járvány. A hagyomány szerint Mózes Savuotkor kapta a kőtáblákat az örökkévalótól. A Jeruzsálemi Szentély pusztulására Tisa B’Avkor emlékeznek 25 órás böjttel, és gyászliturgiával.
Zsidó ételek
A vallásos zsidók kizárólag kóser ételeket fogyasztanak. A “kóser” vallási szempontból helyénvaló ételeket jelent. A Biblia meghatározza a kóser állatokat. Az emlősök közül kósernak számít minden páros ujjú patás, és kérődző állat. Vízi élőlények közül kizárólag a pikkelyes és uszonyos állatok fogyaszthatóak. Madarak közül csak a nem ragadozók és … számítanak kósernak. Tehát, nem tekinthető kósernak a disznóhús, vagy akár a cápa húsa, és az elhullott állatok sem fogyaszthatóak.
Túl az eredeten, a kóser húst vérteleníteni kell – hiszen a Tóra kategorikusan tiltja a zsidók számára a vér fogyasztását. A Bibliában is megtalálható az a mondat, amely a húsfélék és tejes ételek együttes főzését tiltja. E szabály folyománya rengeteg másik, amelyeket a bölcsek vezettetek be. Például a vallásos zsidók háztartásában a tejes és húsos ételek számára külön edényeket, és külön mosogató eszközöket tartanak. A zsidó konyha jellegzetes ételei például a sólet, a maceszgombóc és a flódni. A kóser konyha alapanyagait általában szaküzletekben lehet megvásárolni, legjobb fogásait pedig kóser éttermekben élvezhetjük.
Zsidó viccek
Mint Cyrano a híres monológban, a zsidók többsége is úgy van a zsidó viccekkel, hogy “magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el.”. Egy zsidóvicc:
A rabbi kihirdeti: Isten rendeltetése, hogy a vajas kenyér mindig a vajas oldalával essen a földre. Néhány nap múlva keresik a rabbit:
- Hallod-e rabbi. Tegnap a másik oldalára esett a vajaskenyér. Hogy lehet az?
Mire a rabbi, hosszas gondolkodás után:
- Biztos, hogy jó oldalát kentétek meg a kenyérnek?
Zsidó jelképek, viseletek
A “menóra”, mely héberül lámpást jelent, egy hétágú gyertyatartó, mely a hét napjait szimbolizálja. Vallási gyakorlatban nem használatos, de lakásdíszként és jelképként széles körben elterjedt.
A Dávid csillag két egymásba fordított, egyenlő szárú háromszög, mely a világ harmóniáját szimbolizálja. Csúcsai a Tóra, az istenhitet, a szeretet gyakorlását, férfi és nő egyenlőségét hirdeti, míg közepe a világ középpontját jelentő Istent szimbolizálja.
A “kettős kőtábla” a tízparancsolatot szimbolizálja. Ezt a jelképet a keresztények is használják.
A “mezuza” a hívő zsidók ajtófélfáin található kis doboz. Az ebben található kis pergamen (héberül kláf) lapon a legfőbb zsidó imádság, a “Halljad Izrael” első két szakaszát találjuk, kézzel írt kalligrafikus héber betűkkel.
A “kipa” a férfiak fejfedője, melyet nem a vallás, hanem a néphagyomány tesz kötelezővé. Zsinagógába lépve azonban minden férfinak kötelező viselnie, hogy ne lépjen fedetlen fővel Isten színe elé. A férjezett nők kendőt vagy kalapot hordanak, ahogy a mondás is mondja, mert “bekötötték a fejüket”.
Szintén vallási jelkép az imaköpeny, a “tálit”, amelyet a vallásukat szigorúan gyakorló zsidó férfiak mindennap magukra öltenek, miközben a reggeli imát, a sáhritot elmondják. A hétköznapi reggeli istentisztelet fontos kelléke a “tfilin” is: magyarul imaszíjnak, görög eredetű tudományos szóval filaktérionnak nevezik, holott a szíjak csupán arra valók, hogy azokkal a bal karra és a homlokra erősítsük azt a két kis fekete dobozt (ezek héber neve bájit = ház), amelyekben pergamen lapon (kláf) kézzel írt bibliai idézeteket találunk. A hagyomány szerint ezekkel kötelezzük el magunkat az örökkévalónak, hogy karunkkal (fizikai) és fejünkkel (szellemi erőnkkel) csak őt fogjuk szolgálni. A fejre való tfilin neve “sel ros”, míg a kézre valóé “sel jád”.
Hol?
A zsidó nép speciális helyzetben volt 1948-ig: miután i.sz. 70-ben, a második Szentély lerombolásakor elvesztették hazájukat, szétszórva éltek a világ minden pontján. Az ún. “diaszpóra” csoportjai megtalálhatók voltak valamennyi országban, ahol többé-kevésbé szabadon gyakorolhatták népi és vallási szokásaikat. A zsidó-ellenesség azonban folyamatosan megkeserítette a közösségek életét, mígnem 1933-ban hivatalosan is meghirdették minden idők legerőszakosabb nemzet és vallásellenes háborúját. A nácik 1933 és 1945 között mintegy hatmillió európai zsidóval végeztek: elvették jogaikat, elvették vagyonukat, elvették emberi méltóságukat. Gettókba zárva és munkaszolgálatosként vagy haláltáborokban semmisítették meg őket.
A II. világháború után az ENSZ 52 tagországa egyhangúlag úgy döntött, hogy a bibliai Szentföldet kijelölik a zsidó nép számára, saját országhoz juttatva őket. Ezáltal 1948-ban létrejött Izrael, a független zsidó állam. Izrael történetét azonban szinte alapítása óta folyamatos háborúk és terrorakciók feketítik, és sajnálatos módon a mai napig sincs nyugalom a térségben: a világ országait tömörítő szervezeteknek ez idáig nem sikerült összebékítenie a területi és vallási vitákat folytató szomszédokat és népeket.
2010 TOP TEN ANTI-ISRAEL LIES PDF
Felmérések szerint ma a világon megközelítőleg 12 millió zsidó lakik. Ennek többsége Izraelen kívüli országok, főleg az Egyesült államok lakosa. Izrael lélekszáma jelenleg megközelíti az ötmilliót – 50 évvel ezelőtti alapításakor egymillió lakosa volt. Az ország lélekszáma jelenleg évente mintegy 100.000 fővel gyarapszik.
Európában Franciaország (400 000), és Anglia rendelkezik nagyobb zsidó közösségekkel. Az Izraelbe vándorlás (Alia) manapság csak katasztrófák, politikai események kapcsán látható. A Szovjetunió felbomlásakor, mintegy két év alatt félmillió zsidó hagyta el szülőföldjét, de említhetjük az 1983-as Salamon akciót, amikor a megfenyegetett etióp zsidókat menekítették Izraelbe, vagy a közelmúltból ismerős Argentin gazdasági válságot, amelynek során szintén többen döntöttek az izraeli bevándorlás mellett.
Zsidók Magyarországon:
Ma Magyarországon szociológusok felmérései alapján legkevesebb kb. 70.000, de maximum 120.000 zsidó él. Legutóbb 2001-ben készített felmérést a Központi Statisztikai Hivatal a magyar állampolgárok vallási, nemzeti hovatartozásáról. A válaszadók közül kevesebb mint 13.000-en vallották magukat zsidó vallásúnak. érthető módon sokan a nem olyan távoli holokauszt emléke miatt nem merték feltüntetni hovatartozásukat 1993-ban 13 nemzeti kisebbség jogait foglalta törvénybe a magyar Parlament, így a bolgárok, svábok, lengyelek kisebbségi léte is hivatalossá vált. A zsidóságot képviselő hazai szervezet azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy a zsidókat nemzeti kisebbségnek nyilvánítsák, ezért a zsidó nemzethez való tartozásukról nem nyilatkozhattak az állampolgárok a népszámláláskor. Ennek a döntésnek a kóvetkezményeként a hazai zsidóságot nem illetik meg a többi kisebbséget támogató jogok, mint a nyelvhasználat, saját iskolák és önkormányzatok.
zsidó kultúra mítoszok antiszemitizmus Holokauszt
