zsidó kultúra mítoszok antiszemitizmus Holokauszt
ünnepek lexikon zsidónegyed kvíz
Kik?
A zsidóság lehet vallás és származás, mondhatjuk, hogy nép és kulturális kötődés, vagy akár sorsközösség – és persze lehet mindez egyszerre is.
A zsidó vallás törvényei szerint zsidó az, aki zsidó anyától születik, vagy betér zsidónak.
A vallási élet központja a zsinagóga, ahol az istentiszteleteket tarják, rabbik vezetésével. A zsidó vallás nem tartozik az ún. térítő vallások közé, de fel lehet venni, amit betérésnek nevezünk. A vallás felvételére bárkinek lehetősége van, származástól vagy vallási neveltetéstől függetlenül, de a folyamat nem könnyű.
A zsidó valláson belül számos irányzat létezik, ebből Magyarországon három, az ortodox, a neológ és a reform van jelen. A magyarországi hívek legnagyobb része a neológ irányzatot követi: a zsinagógában a rabbi beszéde magyarul hangzik el, bizonyos zsinagógákban orgona szól, a férfiak és nők pedig nincsenek feltétlenül fallal, vagy függönnyel elválasztva egymástól az istentisztelet alatt.
A zsidóság egykor a mai Izrael területén, népként élt. Az Izraelen kívüli első zsidó közösségeket még a babilóniai száműzetés (i.e. 700) idején alapították. I.sz. 70-ben, amikor a rómaiak lerombolták a második jeruzsálemi Szentélyt, a zsidók nagy többsége újra menekülni kényszerült az ősi földtől. A VI. századra már kisebbségben éltek, és a XI. századi keresztes hadjáratok pusztításai nyomán már csak néhány ezer zsidó maradt Izrael területén.
Sok évszázadon át a zsidóság volt az egyetlen vallási-nemzetiségi kisebbség azokban az országokban, ahol letelepedtek. Saját közösségeikben éltek, elkülönülve a társadalomtól, speciális törvényeket és megszorításokat követve. A héber nyelvet használták, illetve annak különleges dialektusait: az askenázok a jiddist (német és héber), a szefárdok a ladinót (spanyol és héber), az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten élők pedig a héber és az arab speciális keverékét.
A zsidó hagyomány szerint kétféle tan van: az írásbeli és a szóbeli. Az írásbeli tan alapját lépező Tízparancsolatot Mózes a Szináj-hegyen vette át a kőtáblákon az Örökkévalótól, míg a szóbeli tan a későbbi bölcsek magyarázatait tartalmazza. Az írásbeli tan, más néven a Tánách (a zsidó Biblia) három fő részből áll: első része a Tóra (Mózes öt könyve), ezt követik a Próféták könyvei, végül az egyéb Szent Iratok. Mindezek magyarázatát, kiegészítéseit a Talmud című, hatalmas írásgyűjteményben találjuk, melyet más néven szóbeli tannak nevezünk. A mintegy 1800 éve összegyűjtött erkölcsi, vallási és jogi szövegek olvasása komoly előkészületeket és tanulmányokat igényel, annál is inkább, mert a mai napig nincs teljes magyar fordítása. Az angol, francia és német változatok magyarázatokat is tartalmaznak, hogy segítséget nyújtsanak a Talmud megértéséhez.
„A zsidóság számomra hagyományt jelent, vagyis azt, hogy habár héberül csak egypár szót tudok, s habár sok minden másban többet tudhatnék és szeretnék tudni a zsidó hagyományról, hogyha valakivel beszélek, észre tudom venni, hogy zsidó, és ő is ugyanezt bennem. Ez hagyomány és ez az odatartozás érzete fontos.”
(Teller Ede)
Megítélésünk szerint felelőtlenség általánosságban beszélni emberekről, így a zsidókról is, hiszen ahány ember, annyiféle érzés és álláspont jellemzi őket. Maguk a zsidók is sokféleképpen élik meg zsidóságukat – ha egyáltalán foglalkoznak vele.
Radnóti Miklós
magyar költő (1909 – 1944)
Az avantgarde által ihletett költő magyarnak vallotta magát, hazaszeretérét verseiben is dokumentálta. Református neveltetésben részesült. Zsidó származása miatt megvonták tőle tanítási jogát, 1940 után több alkalommal is munkaszolgálatos volt, majd 1944-ben kivégezték az SS katonái. Hazaszeretete csodálatra méltó, hiszen a háború szörnyűségei között is olyan verseket írt, melyekre sokan még a szabadság édes perceiben sem voltak képesek.
A távolság, az elérhetetlenség, a szenvedés felértékelte számára a haza fogalmát. Amikor sokan egyik napról a másikra megtagadták, ő kiemelten hangsúlyozta hazaszeretetét, amely gyakorlatilag eggyé vált gondolataiban a léttel, az élettel, a fennmaradással és a borzalmak túlélésével. Zsidóként ítélték halálra, de ő magyarként halt meg.
„Zsidóságomat nem tagadtam meg, ‘zsidó felekezetű’ vagyok ma is, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom… A zsidóságom ‘életproblémám’, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, (…) s nem érdekel, hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek… kitagadhatnak, befogadhatnak, az én ‘nemzetem’ nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars, büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem… így érzem ezt ma is, 1942-ben három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is, (…) kiszorítva az irodalomból… S ha megölnek? Ezen az sem változtat.”
(Radnóti Miklós levele Komlós Aladárhoz, 1942)
Woody Allen
amerikai filmrendező, író, színész (1935 – )
58 filmet írt, 45-ben szerepelt, 41-et rendezett 2009-ig a világhírű komikus. Woody Allen zsidónak tartja magát, és ezt soha nem is titkolta. Filmjeiben rendszeresen zsidót alakít, akit szexuális, vallási, és egyéb társadalmi frusztrációk terhelnek. Karakterei bemutatják a zsidóság előítéletek miatti szorongását, gyakran nevetség tárgyává téve azt.
“- Tisztán, világosan hallottam, hogy azt mormogta a bajusza alatt, hogy zsidó.
- Te nem vagy normális!
- Esküszöm, hát jöttünk ki a teniszpályáról ma délután, a feleségével jött. A nő ránézett, ő vissza, mind a ketten felém fordultak és azt mondta, zsidó.
- Alvie, te paranoiás vagy.
- Dehogy vagyok paranoiás. Nem tehetek róla, hogy az ilyet meghallom.
- Nemrégiben együtt ebédeltem néhány sráccal az NBC-ből. Leettem magam, szóltam a pincérnek, hogy hozzon nekem oldószert. Erre Tom Christy odasúgta a pincérnek, biboldószert hozzon, érted nem oldószert, biboldószert. Nem oldó-, biboldó…
- Idefigyelj Max, én őszintén mondom neked…
- Nagyon kérlek, ne hívj engem Maxnak!
- Miért, ezt a nevet neked találták ki. Nagyon kérlek, ne keress mindenben összeesküvést.
- Na jó, tessék, ezt hallgasd meg. Pár napja voltam a lemezboltban, tudod, van ott az a szőke, Elvis frizurás eladó, derék nagy barom. Bemegyek, meglát. „Ja, igen, nálunk ezen a héten Wagner vásár van.” Wagner vásár. Wagner, Max, Wagner, érted? Na én tudom, miért mondta olyan jelentőségteljesen.
- Oké Max. Kalifornia Max, lelépünk ebbol az eszelős városból.
- Nem megyek sehova.”
(Woody Allen: Annie Hall)
zsidó kultúra mítoszok antiszemitizmus Holokauszt ünnepek lexikon
