A ‘lip-dub’, for those who may not know, is a type of video that combines lip synching and audio dubbing to make a music video. In this particular lip-dub, dozens of Hebrew U. students participated in what was a unique, one-shot video.

Watch the whole thing, it’s funny, particularly watching non-English speakers synch and dub their way through Queen. And you get a sense of the campus. Sort of.

(from: http://israelity.com/2010/10/11/hebrew-u-lip-dub/?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+israelity%2FeuTD+%28Israelity%29)

2010. Szeptember 05. Vasárnap, 19:00

http://www.matisyahuworld.com/

http://www.koncert.hu

http://www.zsidonyarifesztival.hu

http://twitpic.com/2fby2u

http://muse.mu/

Keszthelyen tekintetik meg az érdelődők Oz Almog festő arcképeit a Helikon Kastélymúzeumban, melyek világhírű zsidó származású zenészekről készültek.

Lenny Kravitz, Paul Simon, Gustav Mahler, Bette Midler, Leonard Bernstein, a számos életrajzból itt most négyet ragadtunk ki.

Barbra Streisand amerikai színésznő, énekesnő 1942-ben született New Yorkban, ortodox zsidó családban. Édesapja korán meghalt, ez adott indíttatást első rendezéséhez (Yentl). Szerepeiben főként akaratos, elszánt asszonyokat alakít, drámai és komikus szerepek megformálásában egyaránt élen jár. A legtehetségesebb amerikai énekesnők egyike. Hollywood leggazdagabb üzletasszonyai közé tartozik.

Ligeti György zsidó szemorvos anya és bankár-közgazdász apa fiaként látta meg a napvilágot 1923-ban Dicsőszentmártonban, 2006-ban Bécsben halt meg. Az érettségi után a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre, így került a kolozsvári konzervatóriumba. Tanulmányai 1943-ban megszakadtak: munkaszolgálatra hívták be. Családját koncentrációs táborba hurcolták. 1956-ban Bécsbe menekült. 1967-ben osztrák állampolgárságot kapott. Haláláig Ausztriában élt.

Bob Dylan 1941-ben született a Minnesotában. Nagyszülei Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából kivándorolt zsidók voltak, szülei, Abraham Zimmerman és Beatrice Stone (Beatty) a helyi zsidó közösség tagjai voltak. Legkorábbi ismert felvételét 1956 karácsonyán készítette.

Gene Simmons (eredeti neve: Chaim Witz 1949) magyar-zsidó származású amerikai zenész, basszusgitáros, a KISS együttes vezetője. Anyját (aki Szabolcsban született) náci koncentrációs táborba deportálták. Kilencéves volt, amikor a lehetőségek földjére költöztek. Miután látta a legendás Beatles zenekart 1964-ben, élete megváltozott. Négy nyelvből: angolból, németből, magyarból, és héberből vizsgázott.

M.I.A, Born Free from ROMAIN-GAVRAS on Vimeo.

A londoni Oi Va Voi zenekar 1999-ben bukkant fel a nemzetközi világzenei porondon, és azonnal akkora feltűnést keltett, hogy akkoriban hivatalosan kiadott lemez híján is jelentős fesztiválmeghívásokat kapott. Azóta több lemezt is kiadtak.

Oi Va Voi weboldal itt

www.youtube.com/watch?v=tE6STkzbl8I

Az együttes, illetve az azt alkotó hat angol fiatal rendkívüli sikerük ellenére nem veszik túl komolyan önmagukat, ez már a nevükből is kiderül, ami nagyjából azt jelenti: “Te jó isten!” Az Oi Va Voi egy jiddis kifejezés, a csapat ugyanis a klezmert és a kelet-európai népzenéket szintetizálja modern tánczenékkel, de az elektronizált zsidó muzsika ritmusai mellett ott van a drum’n'bass nagyvárosi hangzása (meg a technó, a hiphop, a latin, a dzsessz stb.) is a zenéjükben. Nem hisznek a határokban, a klisékben, csak a mindnyájunkat körülvevő kulturális sokféleségben. Ebből egyszerűen kiválogatják és összerakosgatják azokat a hozzávalókat, amiket ismernek és szeretnek.

A stílushoz mérten sokszínű a hangszerelés is: hegedű, klarinét, trombita meg gitár, bőgő, dob és ütőhangszerek, zongora és harmonika. Meg két magyar vonatkozás: a trombitás ugyanis “Lemez Lovas” (művész)néven fújja a rezet, és a csapat feldolgozta “A csitári hegyek alatt” című népdalt (Németh Juci beugrott énekelni).

Oi Váék értik, érzik, hogy minden identitás sok helyről fakad, az itt és a most, a jelen zenéje pedig pontosan erről szól.

A film 1998-ban a Sundance Filmfesztivál Közönségdíját, valamint a Velencei Filmfesztiválon a Kritikusok díját nyerte el.

www.youtube.com/watch?v=1bQmT1EM0Eg

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. És egy szép napon -- akár Noé bárkája -- elindul a vonat a falu összes lakójával. Közben zajlik az élet: a fiatalok életük első szerelmét élik, a gyerekek önfeledten játszanak, miközben a vonat pöfög tovább. Zavaros időkben hihetetlen kalandokat él át az ember. Vajon egy egész falu képes-e végigvinni egy ilyen utazást?