A londoni Oi Va Voi zenekar 1999-ben bukkant fel a nemzetközi világzenei porondon, és azonnal akkora feltűnést keltett, hogy akkoriban hivatalosan kiadott lemez híján is jelentős fesztiválmeghívásokat kapott. Azóta több lemezt is kiadtak.

Oi Va Voi weboldal itt

www.youtube.com/watch?v=tE6STkzbl8I

Az együttes, illetve az azt alkotó hat angol fiatal rendkívüli sikerük ellenére nem veszik túl komolyan önmagukat, ez már a nevükből is kiderül, ami nagyjából azt jelenti: “Te jó isten!” Az Oi Va Voi egy jiddis kifejezés, a csapat ugyanis a klezmert és a kelet-európai népzenéket szintetizálja modern tánczenékkel, de az elektronizált zsidó muzsika ritmusai mellett ott van a drum’n'bass nagyvárosi hangzása (meg a technó, a hiphop, a latin, a dzsessz stb.) is a zenéjükben. Nem hisznek a határokban, a klisékben, csak a mindnyájunkat körülvevő kulturális sokféleségben. Ebből egyszerűen kiválogatják és összerakosgatják azokat a hozzávalókat, amiket ismernek és szeretnek.

A stílushoz mérten sokszínű a hangszerelés is: hegedű, klarinét, trombita meg gitár, bőgő, dob és ütőhangszerek, zongora és harmonika. Meg két magyar vonatkozás: a trombitás ugyanis “Lemez Lovas” (művész)néven fújja a rezet, és a csapat feldolgozta “A csitári hegyek alatt” című népdalt (Németh Juci beugrott énekelni).

Oi Váék értik, érzik, hogy minden identitás sok helyről fakad, az itt és a most, a jelen zenéje pedig pontosan erről szól.

A hanuka a zsidóság ünnepeként a jeruzsálemi templom felszentelésének emlékét őrzi. Egyszerre idézi a szentföldi nemzeti újjáépítést és a lelki újjászületést.

A hanuka ünnep nyolc napos, kiszlév hó 25-től tévész 2-áig tart, s ez 2008-ban december 21. és 28. közé esik.

A hanuka szó felavatást jelent, s arra a győzelemre emlékeztet, amit a Szeleukida uralkodó, IV. Antiokhosz Epiphanész uralkodása alatt a Szentföldre nehezedő nyomás és erőszakos hellenizáció ellen folytatott küzdelmükben a zsidók elértek.

I. e. 168-ban foglalta el a szeleukida király, IV. Antiokhosz Epiphanesz Jeruzsálemet, majd három év múlva, i. e. 165-ben Júda Makkabi és serege visszafoglalta a szírek által megszentségtelenített Szentélyt. A király korábban nem avatkozott be Júdea önkormányzatába, ekkor azonban megfosztotta rangjától Óniást, a főpapot, s helyébe annak fivérét, Jászónt helyezte. Jászón felszámolta a hagyományos teokráciát, és a városban görög poliszt hozott létre. Kitört a polgárháború, a király bevonult a városba, s pogány szertartásokat rendezett a templomban. Az ellenállás nem szűnt meg, s Júda Makkabi vezetésével jelentős katonai és politikai sikereket ért el.

A templom elfoglalásakor újra használatba akarták venni a Szentélyt, s ehhez meg kellett gyújtani a mécsest (menórát). Az ott talált maradék olaj csodás módon nyolc napig égett a menórában, amíg sikerült tiszta, megszentelt olajat szerezni. Akkor ismét felavatták a templomot. A harcok végén Júda családja, a Hasmóneusok a független Júdea uralkodóházává vált.

A csoda emlékére minden házban az ablak közelében gyújtják meg este a hanuka kilencágú gyertyatartóját. Előző este egy lángot gyújtanak a gyertyatartón, a hanukkián, majd minden este eggyel többet az úgynevezett szolgagyertyával (samesz). Az első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad azokat világításra használni.

A hanukka a fény ünnepe; énekekkel, játékokkal és a hagyományos, olajban sütütt fánkkkal a gyerekek ünnepe is.