Diszkrimináció

Olyan bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyéneket valamely csoporthoz tartozásuk miatt különbözően kezeli, ami jellemzően egyes csoportok tagjait előnyösen, míg másokat hátrányosan érint. Lehet ösztönös vagy tudatos, nyílt vagy burkolt is. A diszkrimináció alapulhat előítéleten, de a kettő közötti kapcsolat nem automatikus, valaki akaratlanul is diszkriminálhat másokat anélkül, hogy előítéletei lennének, pusztán azzal, hogy nem veszi figyelembe azok eltérő szükségleteit, míg előfordulhat, hogy valakinek erős előítéletei vannak, mégsem viselkedik diszkrimináló módon.

Előítélet

Hibás általánosításon alapuló, a megtapasztalás előtt kialakított vélemény. Mivel megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeret kiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is. Jellemzője, hogy az ítélethozatalt érzelmek vezetik.

Etnocentrizmus

Az a szemlélet, amely szerint a saját etnikai (nemzeti) csoport mindennek a középpontja, és amely minden más csoport dolgait, viselkedését, értékeit, stb. ehhez viszonyítja. Abból adódik, hogy a világot szükségszerűen egy bizonyos hely és idő értékei és elképzelései szerint ismerjük meg, ezért minden más érték és elképzelés nehezen elfogadható a számunkra. Mivel az etnocentrizmus azon alapul, hogy kulturális lények vagyunk, teljesen sohasem szabadulhatunk tőle, azonban megtanulhatjuk felismerni saját elfogultságunkat, és tisztelettel közelíteni más kultúrához.

Identitás

Tudatosan megélt én-élmény, kialakulása a társas valósággal történő kölcsönhatás során történik. Összetevői nemi, etnikai, nemzeti, vallási, családi, kulturális, foglalkozási, stb. azonosságtudat. A csoporttagság az identitás fontos forrása lehet. Az emberek gyakran határozzák meg magukat azoknak a csoportoknak a segítségével, amelyekhez tartoznak.

Interkulturalitás

Két értelemben használjuk, egyrészt a multikulturális társadalomban a kultúrák egymáshoz való közelítését és egymásba olvadását jelenti, másrészt az Európai Tanács meghatározásával összhangban az emberi társadalmak működésének egy idealisztikus módját jelöli, amelyben a kultúrák egymást gazdagítják anélkül, hogy a kulturális különbségek eltörlődnének. Szervesen kapcsolódik e kérdéskörhöz az interkulturális (azaz a kultúrák közötti) párbeszéd fogalma, amely egymás kultúrájának megértésén, elismerésén túl hangsúlyozza az egyének közötti eszmecserét is.

Kultúra

Azok a képességek, elképzelések és viselkedési formák, amelyekre az emberek a társadalom tagjaiként tesznek szert. E szerint a kultúra nemcsak azokra a viselkedési formákra terjed ki, amelyeket a nyugati társadalmak „magas kultúraként” tartanak számon a műveltség szinonimájaként, hanem minden tanult emberi viselkedésre, elképzelésre és attitűdre. Mivel ez a tanulás az élet első pillanatában elkezdődik, a kultúra identitásunk részévé válik, az alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben, ez alapján értelmezzük a világot, ítéljük meg magunkat és másokat.

Kulturális Relativizmus

A Franz Boas nyomán kialakult kulturális relativizmus azt mondja ki, hogy minden kultúrát csak belülről, saját szabályai szerint lehet megérteni.

Menekült

Olyan személy, aki kénytelen elhagyni hazáját akár háború miatt, akár mert például egy kisebbségi csoport tagjaiként diszkriminatív politika áldozata lett. A Jogi meghatározás szerint menekült azon természetes személy, aki valamilyen ok miatt hazáját elhagyva más állam területén kér védelmet. Hazánkban menekültnek számít az a külföldi, vagy hontalan, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, vagy politikai meggyőződése miatti üldözése, vagy ettől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága (hontalan esetében szokásos tartózkodási helye) szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik. ÉS nem tudja, vagy félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, ÉS a menekültügyi hatóság menekültként elismerte.

Migráns

Olyan ember, aki saját elhatározásából, vagy kényszer hatására lakóhelyét elhagyja, tartósan egy idegen helyen telepedik le, egy másik országban, vagy saját országán belül egy másik vidéken. Attól függően, hogy melyik nézőpontból ítéljük meg, a migránsok lehetnek ki-, illetve bevándorlók. Sok helyen bevándorlóként tartják számon nem csak az újonnan érkezetteket, hanem azok leszármazottait is. Ebből a meghatározásból következik, hogy a 21.században a legtöbben valamilyen értelemben migránsok vagyunk.

Multikulturalizmus

Olyan ideológia, amely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget, elismeri az identitásbeli, etnikumi kisebbségeket. Politikai szempontból a kulturális pluralizmus támogatása a társadalomban, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra megoldás nyújtása.

Rasszizmus

Olyan gondolkodásmód, amely hangsúlyozza a rasszok (emberfajták) különbözőségét, és azok között – különböző feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján  – hierarchiát állít fel. A külsődleges különbségekhez belső különbségeket (például az értelmi képességeket illetően) vagy értékeket társít, egyes típusokat magasabb rendűnek tekintve másoknál. Az emberi fajok létezését tudományosan sohasem bizonyították, ám ez másodrangú kérdés, hiszen ha a fajok léteznének, az sem hatalmazna fel a másik elnyomására, leigázására, lenézésére.

Sztereotípia

A sztereotípiák szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól. Pozitívak, negatívak, vagy akár semlegesek is lehetnek. Közös vonásuk, hogy ellenállóak a tapasztalattal szemben és nem vesznek tudomást egyéni különbségekről. Sokszor más etnikai csoportokra vagy nemzetekre vonatkoznak, például, hogy az olaszok beszédesek, a németek pontosak, de minden egyes közösségnem vannak ilyesfajta leegyszerűsített eszméi saját magáról is.

Tolerancia

Latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása iránt. Három együtt érvényesülő kritériuma: konfliktustűrő képesség, a jogegyenlőség elfogadása, és az erőszak elutasítása. A tolerancia lényege a bárminemű pluralizmus tiszteletben tartása, legyen az akár társadalmi, kulturális, vagy politikai jellegű.

Xenofóbia

Xenofóbia: Idegenekkel, külföldiekkel szembeni, illetve az általuk képviselt értékekkel, szokásokkal, a külső megjelenésükkel, és általában viselkedési gyakorlatukkal szembeni erős, irracionális gyűlölet és gyanakvás. Szó szerinti jelentése: idegenekkel szembeni ellenszenv vagy irtózás. Az idegen ebben az esetben minden olyan személy, aki különbözik tőlünk. Megnyilvánulása elkerülés, bizalmatlanság, esetleg nyílt agresszió.

Antiszemitizmus

„Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint a zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen.”

E megnyilvánulások irányulhatnak továbbá – a zsidó közösséggel azonosított – Izrael Állam ellen is. Az antiszemitizmus gyakran vádolja emberiségellenes összeesküvéssel a zsidókat, valamint a zsidókat teszik felelőssé azért, ha a dolgok általában rosszul alakulnak.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásai lehetnek verbálisak, írottak, vizuálisak és viselkedésbeliek. Az antiszemitizmus negatív sztereotípiákkal él és ellenszenves jellemvonásokat tulajdonít a zsidóknak.

Napjainkban az antiszemitizmus megnyilvánulási formái, kontextustól függően, a közéletben, a médiában, az iskolában, a munkahelyen, valamint vallásos közegben – egyebek mellett – az következők lehetnek:

  • Felhívás a zsidók bántalmazására, vagy meggyilkolására, illetve ilyen cselekedetekben való részvételre, valamint mindezek igazolása radikális ideológiák vagy valamely szélsőséges vallásfelfogás alapján.
  • Hazug, embertelen, démonizáló, sztereotip állítások általában a zsidókkal, vagy a zsidóknak mint közösségnek tulajdonított hatalommal kapcsolatban, mint például – egyebek mellett – a világon átívelő zsidó összeesküvés mítosza, vagy zsidó hatalom vélelmezése a médiában, a gazdaságban, a kormányokban, vagy más társadalmi intézményekben.
  • A zsidóság mint nép felelőssé tétele olyan valós vagy képzeletbeli bűnök miatt, amelyeket egy zsidó személy, vagy zsidók egy csoportja követett el, sőt, olyan cselekedetekért, amelyeket nem is zsidók követtek el.
  • A náci Németország, valamint támogatói és cinkosai által a második világháború során a zsidósággal szemben elkövetett népirtás – a Holokauszt – tényének, mértékének, módszereinek (pl. gázkamrák) vagy szándékosságának tagadása.
  • A vád, hogy a zsidóság, illetve Izrael Állam a Holokauszt tényét kitalálta, illetve annak jelentőségét eltúlozza.
  • A vád, miszerint a zsidó állampolgárok lojálisabbak Izrael, illetve a világ zsidósága, mint saját nemzetük érdekei iránt.

Az Izrael Állam ellen irányuló antiszemitizmus megnyilvánulási formái kontextustól függően az alábbiak lehetnek:

  • A zsidók önrendelkezési jogának tagadása (pl. annak hangoztatása, hogy Izrael Állam léte rasszista törekvések megtestesülése).
  • Kettős mérce alkalmazása Izraellel szemben, melynek alapján Izraeltől olyan magatartást várnak el, amilyet más demokratikus államoktól nem követelnek meg.
  • Izrael vagy az izraeliek ábrázolása során a klasszikus antiszemitizmus szimbólumainak, képeinek alkalmazása (pl.: a Jézus-gyilkosság vádja, vérvád).
  • A jelenlegi izraeli politikának a náci politikával való összehasonlítása
  • Az egész zsidóság felelőssé tétele Izrael Állam cselekedeteiért.

Nem tekinthető azonban antiszemita megnyilvánulásnak Izrael Állam kritikája, amennyiben ez bármely más állammal szemben is alkalmazott mércét használ.

Antiszemita cselekmények akkor számítanak bűncselekménynek, ha azokat a törvények ekként definiálják (pl.: Holokauszt-tagadás vagy antiszemita irodalom terjesztése egyes országokban)

Bűncselekmények akkor tekintendők antiszemita indíttatásúnak, ha célpontjaikat – legyenek azok személyek vagy tárgyak (pl. épületek, iskolák, imaházak, temetők) – vélt vagy valós zsidó származásuk, vagy zsidókhoz való kapcsolódásuk miatt érte támadás.

Antiszemita indíttatású diszkriminációnak minősül olyan lehetőségek vagy szolgáltatások megtagadása zsidóktól, amelyek mások számára szabadon elérhetők. Az antiszemita diszkriminációt számos országban törvény bünteti.

(© Translation by EUROPEAN FORUM ON ANTISEMITISM  © 2008 European Forum on Antisemitism.)