Share/Save

Tovább itt: Múlt-kor történelmi portál

Share/Save

   Már a bevezető játéknál látszódott a diákok (és persze az önkéntesek) lelkesedése.

A képes játék után 3 csoportra oszlottak a diákok és a Haver-oktatók személyében „élő könyveket”  kölcsönözhettek ki. A diákok lelkesen olvasták őket, a könyvek pedig  saját történeteiken keresztül igyekeztek bemutatni zsidóságukat.

A beszélgetések és interaktív játékok mellett hórát is táncoltunk a diákokkal

A történetek mellett, a vallási élet egy-egy tárgya is előkerült.

Share/Save

Share/Save

Share/Save

“Egy olyan ország újjászervezésében és fölépítésében vagyunk érdekeltek, amely mindenki számára garantálja a biztonságot és az emberi jogok teljességét” – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési frakcióját vezető politikus Ilan Morral, Izrael magyarországi nagykövetével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
“Ennek értelmében minden, a magyarországi zsidó közösséget ért támadást a leghatározottabban visszautasítunk. Kompromisszum és kímélet nélkül lépünk föl az ilyen társadalmi törekvésekkel szemben” – mondta Lázár János.

A frakcióvezető példaként említette, hogy míg 2010 előtt Budapesten volt neonáci felvonulás, ma már ez elképzelhetetlen, és a kormány lényegében fölszámolta a Magyar Gárda tevékenységét is.

“A magyar valóság sokkal jobb, mint amit az európai vagy az amerikai újságok időnként írnak” – közölte a polgármester.
A politikus kifejtette: a Fidesz és a magyar kormány “baráti figyelemmel” tekint Izrael Államra, “gazdasági és politikai szövetségesnek” tartja. Az elmúlt 25 évben kifejezetten jó kapcsolatok épültek ki a két ország között. Magyarország támogatja támogatja Izraelnek azokat a törekvéseit, hogy modernizálja gazdaságát és társadalmát – mondta.

Ilan Mor hangsúlyozta, nagyon fontos a két ország közötti gazdasági partnerség, ebben komoly lehetőségek rejlenek.
A nagykövet elmondta, a zsidó közösség a magyar társadalom fontos része, nem etnikai csoportként kell kezelni őket, “ugyanúgy magyarok, mint bárki más, csupán a vallásuk különbözik”. A közösség fontos kapocs Magyarország és Izrael Állam között, konstruktív szerepet játszik a baráti viszony kialakításában – tette hozzá.

MTI 2012. május 4.

Share/Save

Share/Save

Budapest, 2012. április 15., vasárnap (MTI) – Szükség van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, és egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta a svéd parlament elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.

Per Westerberg, a budai rakparton összegyűlt több ezer ember előtt úgy fogalmazott: a zsidókat mentő Raoul Wallenberg diplomata nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista.
Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.
Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája mindenkit emlékeztet erkölcsi felelősségére, mert “kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”.
Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videoüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a Soa feledésbe merüljön.
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke, akinek felszólalását többen hangos nemtetszéssel fogadták, úgy fogalmazott: “a nyilas és hitlerista világ nem a magyar nép világa volt, nem a magyar nép kívánságára mentek végbe a holokauszt borzalmai.” A zord idők azonban az egész magyar népet érintették – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy ő maga is együtt dolgozott Wallenberggel.
Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, tiszteletükre emléktáblát avatni, ösztöndíjat alapítani – mondta.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára rakpartról indult el, ahol Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt gyilkolták meg, akiket a rendházban rejtegetett.
A bíboros kijelentette: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert “a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”
Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, függetlenül attól, hogy azt ki teszi vagy mondja.
Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre, “mindarra, ami velünk történt”.
Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Salkaházi Sára halála a tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott.
Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek – mondta a nyugalmazott országos főrabbi.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: “ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait, és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”.
A holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriási meteorológiai léggömböt engedtek fel, amelyen a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.
Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Izraelita Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Kövér László és Lezsák Sándor felkonferálásakor többen fütyültek.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidót gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

MTI 2012. április 15., vasárnap 20:31

Share/Save

Cernov Mircea, Haver Alapítvány – interjú vasarnapihirek.hu

Share/Save

A széder este – pészách talán legismertebb szokása a széder este megtartása. A héber סדר (széder) szó rendet jelent, és arra utal, hogy az estének pontos “forgatókönyve” van. Pészách niszán hónap 14-én kezdődik, és az áldozati kultusz megszűnése óta az egyiptomi kivonulásról való megemlékezés az este fő eseménye. A megemlékezés közös tanulással történik, melynek szabott rendje van, de ugyanakkor mégis lehetőséget ad az egyéni önkifejezésre. A tanulás akkor igazán sikeres, ha mindenki elmondja meglátásait, magyarázatait a hagyományos szövegekkel kapcsolatban, vagy akár csak megosztja a többiekkel az ünneppel kapcsolatos személyes élményeit, gondolatait. Az este főszereplői általában a gyerekek, és az egyik legfontosabb cél, hogy lehetőséget kapjanak a tanuláson keresztül az egykori események újraélésére, és így a történelmi esemény a személyes életük részévé váljon.

Tovább az ünnepről itt és itt.

A négy fiúról szóló hasonlat a zsidó nép különböző csoportjait mutatja be: az egyik a bölcs, a tanult Talmud-tudós, a másik az önző rosszcsont, a "gonosz", akit csak a saját hasa érdekel, a harmadik az együgyű, balga, akit könnyű "palira venni", míg a negyedik a "csöndes többség", amely "még kérdezni sem tud".

Share/Save