Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány

Büntethető a holokauszttagadás

haver — Wed, 10 Mar 2010 13:25:10 +0000

2010. március 10. Kumin Ferenc főosztályvezető nyilatkozata az MTI-nek a holokauszttagadás büntethetőségéről

Az államfő aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt – Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI érdeklődésére. Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában – emelte ki. Kumin Ferenc hozzátette azt is: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására – jelentette ki. http://www.keh.hu/20100310_kumin_nyilatkozat_mti.html

Günter Grass: A bádogdob – Haver Könyv sorozatban

haver — Mon, 08 Mar 2010 11:46:43 +0000

Vári Gyuri írása

Günter Grass: A bádogdob

A regény az utóbbi fél évszázad német prózája egyik legfontosabb alkotójának főműve. A multietnikus, állandó határviták kereszttüzében álló Gdansk-Danzig városának történetébe ágyazva meséli el a huszadik század történetét, olyan elbeszélőt választva, aki egyszerre részese az eseményeknek és kívül is van rajtuk, egyszerre gyermeki és romlott, egyszerre képvisel valamilyen – művészi karakterű – ellenállást és cinkosságot, elmegyógyintézeti ápolt és ravasz bölcs. Oskar, kasub anya és – ez bizonytalan – lengyel vagy német apa gyermeke, aki rendszeresen harmadik személyben beszél önmagáról, már születésekor teljes szellemi vértezetben áll elénk, döntéseket hoz az első pillanatban, ugyanakkor háromévesen mintegy megrendezi magának saját balesetét, hogy alátámaszthassa, miért állt meg három évesen a növekedésben. Ezt erkölcsi és szellemi teljesítménynek is tekinti, részvétele megtagadását környezete kispolgárian álszent és némán boldogtalan mindennapjaiban azzal is tetézi, hogy bádogdobos lesz, lényegében kizárólag dobolásán keresztül kommunikál, ugyanakkor képes, mint később rájön, hangjával megrepeszteni az üveget. Ebből a perspektívából figyeli környezetét, egyszerre groteszk és gonosz módon láttatva azokat, akik körülötte vannak. Egy másik, cirkuszban dolgozó törpe, Bebra, akivel véletlenül fut össze, de mesterének választ, azt tanácsolja neki, mindig maradjon „a tribün alatt”, ne adja fel saját, kiküzdött perspektíváját. A tanácsot szó szerint véve a tribün alatt elbújva dobol szét egy-egy náci gyűlést, az indulókra keringőütemet kényszerítve, az ironikus „alattiság” erejét használva fel.

Kamasz már, noha termetre hároméves és mások szerint visszamaradott, amikor kitör a második világháború, éppen szülővárosában dördülnek el az első lövések. Feltételezett apja odavész a lengyel posta ostrománál, kivégzése előtt félelmét csak legfőbb nyárspolgári mulatsága, a skatkártya biztosítja, aminek lapjaiból kártyavárakat kezd építeni, egyetlen, végső otthona lesz ez a tébolyig fajuló rettegésből eredő mánia, jelezve, hogy csak ilyenfajta ház és biztonság adatik számára – és számunkra is, ahogy Oskar is „őrültsége és kicsisége” törékeny kártyavárába menekül, ezt szolgálják a dobok, melyket gyorsan szétver és állandó utánpótlásra szorul belőlük Sigismund Markus, a zsidó játékkereskedő készletéből – a zsidóság a kívülállás egyik, adott körülmények között lehetetlen kisérleteként mutatkozik meg itt, a regény vége felé olvasható pedig, amikor egy különben jóindulatú, segítőkész, mindenkijét elvesztett zsidó túlélő költözik be lakásukba, mielőtt őt elhagyják a lengyellé vált Danzigot-Gdanskot, a Sigismund Markus-szál ellenpontja lesz. Amikor egy pogrom után holtan találja boltjában, ez jelzi számára, hogy a kártyavárépítés lehetőségei egyre szűkösebbek. A háború éveit immár ezért sem „a tribün alatt” csinálja végig, csatlakozik saját tanácsát nem megfogadó mestere „frontszínházához”, kívülállása cinizmussá válik, tekintete azonban lehetővé teszi számunkra, hogy sajátos módon vegyük szemügyre a megszállt Párizst és a normandiai partvidéket órákkal a partraszállás megindulása előtt, Oskar művészetének párjaként egy a náci szóhasználatban „elfajzott” festő-katona, a távoli utókornak szánt műveit e barbár korszakból, majd azt, ahogy e humanista ábránd dédelgetője parancsra agyonlövi a műveleti területre tévedt apácákat. A könyv utolsó negyede a háború utáni éveket mutatja be hasonló fénytörésben. Ez a regény a német „szembenézés” nem utolsósorban bölcsész és művészértelmiségiek ösztönzésére zajló folyamatának egyik kulcsművévé vált anélkül, hogy művészi összetettsége ezt megsínylette volna. Érdemes részleteket választani belőle felhasználására nagy terjedeleme miatt, például a Sigismund Markus játékboltjával kapcsolatosakat.

kapcsolódó anyag itt: www.sulinet.hu

www.ujkonyvpiac.hu

bookline

Anna Maria Haberman: Tamás könyve – Haver Könyv sorozatban

haver — Mon, 08 Mar 2010 11:33:36 +0000

Váti Gyuri írása

Anna Maria Haberman: Tamás könyve (Kieselbach-galéria, 2010)

Tamás egy olyan kisfiú, akinek életére, arra, hogy egyáltalán a földön volt, egy véletlen folytán derült csak fény. Nővére, aki sosem hallott róla, halott apja hagyatékából kerültek elő olyan levelek, amelyeket még elolvasni sem tudott, hiszen nem értett magyarul, édesapja – egy magyar zsidó – anyanyelvén. A szövegek, amelyeket megtalált egy apa és fia közti levelezés dokumentumai, Tamás mesél bennük életéről, terveiről Olaszországba költözött, anyjától elvált, orvos édesapjának Bajáról, nagyszüleitől. Tamást később deportálják és meggyilkolják Auschwitzban, édesapja pedig soha nem beszél róla második házasságából született lányának, Anna Mariának, de őrzi leveleit egy lánya számára hozzáférhetetlen nyelven. Amikor Anna Maria megtalálja és lefordíttatja a leveleket, szólításnak érzi őket, olyan szólításnak, amire csak úgy válaszolhat bármit is, ha újrateremti, legalább egy könyvben a kisfiú alakját. Az ő megszólalásai, arra irányuló kísérletei, hogy idősödő asszonyként testvérévé tegye az ismeretlen, évtizedek óta halott kisgyermeket, e kísérlet reménytelensége és elkerülhetetlensége teszi könyvvé, megrázó könyvvé a fényképdokumentumokból és levéldokumentumokból álló kötetet, a Kieselbach-galéria könyvsorozatának második darabját, ami egy-egy súlyos krízist jelölő magyar történelmi dátumhoz kapcsolódva ad ki dokumentatív, albumszerű, személyes történeteket elbeszélő könyveket. A Tamás könyve különösen jól használható oktatási célokra.

kapcsolódó anyag itt: KULTÚRA.HU

bookline

Lapszemle: HVG – Kádár András Kristóf: Tényállásjelentés

haver — Mon, 08 Mar 2010 10:41:18 +0000

Kádár András Kristóf: Tényállásjelentés

HVG 2010. március 03., szerda •
Szerző: Kádár András Kristóf

A holokauszttagadás kriminalizálásáról minap elfogadott törvény kapcsán az első kérdés, amit meg kell válaszolni, hogy maga a holokauszttagadás tekinthető-e a szólásszabadság védelmi körébe tartozó véleménynek.

Tovább

Lapszemle: Magyar Narancs – Topmenedzserek vagy tömeggyilkosok? – Háborús bűnök, a kárpótlási folyamat és a MÁV

haver — Fri, 05 Mar 2010 13:58:47 +0000

Narancs XXII. évf. 8. szám(2010.02.25.) – 2010-02-25

“A második világháború ugyanis minőségileg különbözött az elsőtől. 1914 és 1918 között a polgári lakosság sokat szenvedett, de minden hetvenöt halott katonára csupán egy civil áldozat jutott. A második világháborúban viszont már több ártatlan polgári lakos vesztette életét, mint egyenruhás katona. Mintegy 25 millió európai civil halálát pedig nem lehetett néhány ezer gestapós vagy a táborokban szolgáló 55 ezer halálfejes SS számlájára írni.”

Kádár Gábor-Vági Zoltán

Tovább

Magyar Zsidók – Harmadik generáció

haver — Fri, 26 Feb 2010 12:30:25 +0000

Purim: jelmezbe bújni, by Zsófi

haver — Fri, 26 Feb 2010 06:29:21 +0000

Purim

Mit ünnepelünk?

Perzsiában történt, Achásvéros (I. Xerxész, ie. 485-465) király udvarában.

A király ünnepséget rendezett az ország előkelőségeinek. Szeretett volna dicsekedni feleségével, Vástival, de ő megtagadta a kérést. Egyes források szerint meztelenül kellett volna megjelennie a a vendégek előtt, mások szerint valamilyen kiütéses betegségben szenvedett éppen, ezért nem engedelmeskedett a parancsnak. Így vagy úgy, az eredmény az lett, hogy a feldühödött király elkergette feleségét. Ezután kihirdették Perzsiában, hogy Áchásvéros királynét keres. A jelentkezők között volt egy zsidó lány is, Eszter, akit a nagybátyja, Mordecháj nevelt. A palotában, akárcsak a többi jelentkezőt, őt is hosszasan készítették fel a királlyal való találkozásra. Amikor sorra került, Áchásvéros mindjárt bele is szeretett, elvette feleségül és Eszterből királyné lett. Azt, hogy zsidó, nagybátyja tanácsára nem árulta el.

Egy napon, amikor Mordecháj a palota környékén járt, hogy Eszter felől tudakozódjék, véletlenül meghallotta, hogy a palota két ajtónállója merényletet tervez a király ellen. Amikor ezt jelentette, a király annyira hálás volt, hogy tettét bevezették a Krónikák könyvébe. Ez idő tájt volt Áchásvérosnak egy gonosz minisztere, Hámán, aki megparancsolta az embereknek, hogy boruljanak le előtte. Ám a zsidó Mordecháj erre nem volt hajlandó, hiszen ő csak Isten előtt borulhatott le. Hámán ezért bosszút forralt ellene, és felbuzdította a királyt, hogy űzzék el a zsidókat Perzsiából. Azzal a hazug érvvel hozakodott elő, hogy a zsidók más törvények szerint élnek, és emiatt nem követik Áchásvéros parancsait. Ezen kívül arra is célzott, a zsidók vagyona a királyt illetné. A király ráállt, és sorsot vetettek, melyik napon történjen a zsidók elleni támadás. A sors, vagy szerencse neve pur (פור), ebből ered az ünnep neve: purim – פורים, vagyis sorsvetések. Ádár hónap 14. napjára esett a választás, és nyomban küldöncöket menesztettek Áchásvéros király mind a 127 országába, hogy hírt vigyenek a döntésről. A leveleket Hámán pecsételte le Áchásvéros pecsétgyűrűjével.

Egy éjszaka, amikor a király nem tudott aludni, a Krónikák Könyvéből olvastatott fel magának. Azt a történetet is felolvasták neki, amikor Mordecháj megmentette az életét. A király rájött, hogy megmentőjét még nem jutalmazta meg semmivel, ezért azonnal hívatta a főminisztert, és arra kérte, hogy mondja meg, mit érdemel az az ember, akit a király nagyon meg akar jutalmazni. Mivel Hámán úgy gondolta, csakis rá godnolhat a király, azt válaszolta, hogy fehér lovon vezessék körbe a városban, királyi ruhában, és kiabálják előtte azt, hogy így tesznek azzal az emberrel, akit a király nagyon meg akar jutalmazni. Áchásvéros azonnal megparancsolta Hámánnak, hogy Mordechájt ültesse fehér lóra, és vezesse körbe a városban.

Amikor a sorsvetés Mordecháj tudomására jutott, elment Eszterhez, és kérte: fedje fel kilétét a király előtt, és kérje a rendelet eltörlését. Azonban az, aki hívás nélkül ment Áchásvéroshoz, az életével játszott. Eszter ezért megkérte Mordechájt, gyászolóként, zsákruhában, fejére port szórva böjtöljön és imádkozzon érte az egész közösség, hogy amikor belép a király elé, az szívesen fogadja. Eszter maga is böjtölt három napig. Isten meghallgatta az imákat, Áchásvéros Eszter felé nyújtotta a jogarát, jelezvén, hogy fogadja őt. Eszter vacsorára hívta férjét és Hámánt. A vacsora után Eszter felfedte zsidóságát Áchásvéros előtt. A király dühösen ment ki a teremből, a gonosz Hámán pedig Eszter lábai elé vetette magát, úgy könyörgött az életéért. Amikor a király visszatért, még dühösebb lett, amiért a miniszter a királynéhoz ért, és dühében halálra ítélte Hámánt. A királyi pecséttel ellátott eredeti rendeletet vissza már nem tudta vonni, de kihirdette, hogy a zsidók szembeszállhatnak támadóikkal, és megvédhetik magukat.

Hámánt és fiait felakasztották arra a fára, amelyet a gonosz miniszter Mordecháj számára készített elő. Hámán tisztjét onnantól Mordecháj töltötte be. A zsidók ettől az időtől kezdve ünneplik purim, vagyis a sorsvetés ünnepét.

Hogyan ünneplünk?

Ádár hó 13-n böjtölünk (Eszter böjtje), napkeltétől napnyugtáig nem eszünk és nem iszunk semmit. Dolgozni, utazni szabad. (Ha, mint ebben az évben, ez a nap szombatra esik, akkor ádár 11-én, vagyis a megelőző csütörtökön tartjuk Eszter böjtjét, mivel szombaton nem tarthatjuk meg a böjtöt). Ezzel emlékszünk arra, hogy a nép böjtölt, hogy Eszter sikerrel járjon.

Este kezdődik purim. Négy fontos micvája van az ünnepnek.

Mátánot láevjonim (מתנות לאביונים): adomány a szegényeknek. Purimkor micva legalább két szegénynek cedákát, vagyis adományt adni.
Megilá: A nap folyamán kétszer: este és reggel olvassák fel nyilvánosan a megilát Esztert (מגילת אסתר), vagyis Eszter könyvét (a micva a történet felolvasásának meghallgatása, és a nőkre is vonatkozik). Amikor Hámán nevéhez érnek, szokás zajt csapni: kereplőt pörget, dobog a hallgatóság, hogy ne is hallják a nevét. Sok helyen elő is adják a történetet.
Misloách mánot (משלוח מנות), vagy sláchmónesz: micva legalább két embernek ajándékcsomagot küldeni, a csomagban legalább kétféle étel-ital van, lehetőleg olyan, amikre különboző áldást kell mondani.
Miste (משתה), vagyis lakoma: purim délutánján nagy lakomát rendezünk, sok étellel-itallal, vidámsággal.

Szokás purim napján jelmezbe bújni. Ennek oka, hogy a purimi történet minden mozzanata mögött ott van Isten, az Ő terve alapján alakul minden, de a neve egyszer sem szerepel a megilában. Ugyanígy bújunk mi is jelmezbe, fokozva ezzel a vidámságot. Ez a gondolat jelenik meg az ünnep jellegzetes süteményében, melyet hámántáskának (homontásen – talán innen ered a név is, a német mohntasch, vagyis mákos táska szóból) vagy hámánfülének (oznéj hámán) hívnak. A háromszögletű tésztában mákos, diós, vagy lekváros töltelék rejlik. Egy másik, mostanában kevésbé népszerű, hasonlóan töltött purimi sütemény a bepólyált kisbaba alakot formázó kindli (a név azt jelenti: babácska).

Sokan esznek töltött káposztát az ünnepen.

A purimi lakomákon sok ital is fogy. Vannak, akik úgy tartják, addig kell inniuk, amíg már nem tudják megkülönböztetni az áldott Mordechájt az átkozott Hámántól.

A purimot követő nap susán purim. Ez a nap ma csak Jeruzsálemben ünnep (ott viszont a mi purimunk nem ünnepnap), mivel az az egyetlen olyan város, ami már a történet idejében is fallal körülvett város volt. Susán Áchásvéros király fővárosa volt, és a városokban két napig tartottak az összecsapások. Ennek emlékét őrzi a susán purim.

Prekoncepció és előítélet

haver — Tue, 16 Feb 2010 09:31:37 +0000

Totál Globál interkulturális délután

haver — Mon, 15 Feb 2010 07:37:06 +0000

Date:	Friday, February 19, 2010
Time:	2:00pm – 8:00pm
Location:	Bp. VII. Kazinczy u. 23-27. ELTE PPK aulája

http://www.facebook.com/group.php?gid=305129342715#!/event.php?eid=335507845218&ref=mf

Lapszemle: Magyarország, 2010: a tanárok tehetetlenek?

haver — Thu, 28 Jan 2010 15:08:29 +0000

“A mi iskolánkban összeírják a zsidó gyerekeket, zsidólista készül, és a tanulók aláírást gyűjtenek azért, hogy a zsidó gyerekek menjenek el az iskolából” – mondta el a Kolibri Színház előadása utáni beszélgetésen egy középiskolai tanár.

NÉPSZAVA, január 18., Scipiades Erzsébet, “Magyarország, 2010: a tanárok tehetetlenek?” Eredeti cikk » és itt