Archive for the 'Uncategorized' Category

Újrafogalmazott hagyomány

flattr this!

Az eightdays alkotócsoport azzal a céllal jött létre, hogy a kortárs design és tárgykultúra progresszív szemléletével újraértelmezze a hagyományos zsidó liturgia tárgyi elemeit.

FILTER Galéria

Miért készítettünk hanukiát?

A mai magyar zsidóság közösségi öndefiníciója nem a kulturális vagy hitbéli hovatartozás pozitív hagyományain nyugszik, még mindig erősen traumatizált a holokauszt emlékétől. Ennek lenyomataként a magyarországi zsidó kegytárgyak között nehezen találunk igazán korszerűt vagy design szemléletűt. A magyarországi zsidó otthonokba istorizáló utánérzés, jobb esetben nemzetközi design darabok vagy antik judaikák kerülnek. Másik oldalról tekintve, a judaika tervezés nemzetközi palettáján jelenleg nem találunk Magyarországról származó darabokat.

Tovább itt Trend-Guide

Boldog Új Évet – Sáná Tová – Shana Tova – Happy New Year 5772

flattr this!

Ros HáSháná

Izrael-Palesztina

flattr this!

Izrael wikipedia Palesztina wikipedia

Arab–izraeli konfliktus wikipedia

Schweitzer András: AZ ÁTALAKULÓ IZRAEL/PALESZTINA-KONFLIKTUS ÉS A JERUZSÁLEM-KÉRDÉS

KonTextus: Seres László vs. Bozoki András

Beszélő: Párhuzamos recenziók

Index: Kérvényezték a palesztin állam ENSZ-tagságát

lásd még Mitoszok itt

Continue reading “Izrael-Palesztina” »

Megosztott válsággeneráció – Milyen felnőttek lesznek a mai fiatalokból?

flattr this!

Kovács Ágnes Lilla, Nagy Iván Zsolt, Hermann Irén, Magyar Aletta, Sebők Viktória, Zeisler Judit

Figyelő, 2011./14. szám – április 7.

Megállíthatatlannak tűnik a mai magyar fiatalság kettészakadása, sőt, az érvényesülni képesek és a lemaradók közötti olló egyre tágabbra nyílik. A társadalmi helyzet ráadásul öröklődik, azaz nemcsak a következő, hanem további generációk sorsa is eldőlni látszik. Ami pedig mindezeken túlmenően a felnövő nemzedék tagjairól elmondható: a tévé helyett az internetre esküsznek; szélsőségesen korán vagy éppen későn kezdik a szexuális életet; egyre kevésbé vallásosak; az előző generációnál idegenellenesebbek és erőszakosabbak; s bár nem sportolnak annyit, mint régebben, a cigarettának valamelyest kevésbé rabjai.

Tovább itt: fn.hu

Martha Nussbaum on 21st Century Enlightenment

flattr this!

theRSAorg

21st century enlightenment

flattr this!

RSA Animate

Élet és Irodalom, VÁSÁRHELYI MÁRIA Roncstársadalom

flattr this!

A bizalmatlanság légköre a személyes kapcsolatokra is rátelepszik: az emberek kétharmada nemcsak az államban, hanem polgártársai tisztességében sem bízik. Egyebek között ez az egymás iránt érzett bizalmatlanság áll annak hátterében is, hogy a vizsgált 27 ország polgárai közül mi vagyunk a legpasszívabbak személyes társadalmi kapcsolataink ápolásában, és nálunk a legcsekélyebb az emberekben az egymás iránti segítőkészség is – akár családtagjainkról, akár ismerőseinkről, akár idegenekről van szó, akikre egyébként is az Európában megszokottnál sokkal több gyanakvással tekintünk. Az elmúlt nyolc évben folytatott gyűlöletkampány nemcsak a politikai oldalak, hanem a legkülönbözőbb társadalmi csoportok közötti szembenállást is a végsőkig fokozta. Itt ma jószerivel mindenki mindenkire gyanakodva, sőt ellenségesen néz. A vidékiek a budapestiekre, a falusiak a városban élőkre, a közalkalmazottak a köztisztviselőkre, a magánszférában dolgozók az állami alkalmazottakra, a biciklisták az autósokra, az utasok a buszvezetőkre, a betegek a mentősökre. És vice versa. Nemcsak a külföldről érkező idegeneket, hanem saját polgártársainkat sem fogadjuk el, ha számunkra fontos kérdésekben különböznek tőlünk. A tradicionálisnak nevezhető és csaknem általános cigányellenesség mellett évről évre többen azonosulnak az antiszemitizmus különböző formáival is. Ennek talán leginkább közkeletű kliséjét, mely szerint „a zsidók túlságosan nagy hatalommal rendelkeznek az üzleti világban”, az ADL által vizsgált hét uniós ország közül Magyarországon fogadják el legtöbben. Míg az Egyesült Királyságban a lakosság 15, Németországban 21, Franciaországban 33, addig Magyarországon a felnőtt lakosság 67 százaléka ért egyet a zsidók üzleti életben észlelhető túlhatalmára vonatkozó állítással, és Spanyolország mellett nálunk értenek egyet a legtöbben a zsidók pénzvilágra gyakorolt túlzott befolyásával is. Ezek ismerétben pedig nem meglepő, hogy Magyarországon akarják a legtöbben a zsidók nyakába varrni a gazdasági válságot. Az előbb leírtak – idegenellenesség, cigánygyűlölet, antiszemitizmus – állnak annak hátterében, hogy a Political Capital által konstruált Jobboldali Extremizmus Index, amely az egyes társadalmak szélsőjobboldali eszmékre és magatartásokra való fogékonyságát méri, Magyarország esetében mutatja a legmagasabb értéket.

Tovább az Élet és Irodalom oldalon

Múlt-kor történelmi portál, Schmidt Mária, Az én hősöm: Slachta Margit, egy példamutatóan modern magyar nő

flattr this!

A rend- és értékevesztett világban, a globális válság idején nagyon nagy szükségünk van olyan hősökre, akiknek életéből erőt meríthetünk.

Akik példaként élnek bennünk. Slachta Margit (1884-1974), a két totális diktatúra modern nőalakja hős volt. Egy bátor nő egy embert próbáló világban, ahol oly sokan részegültek meg az új ideológiáktól. Slachta Margit azonban mélyen élte meg hitét, szilárd értékrenddel rendelkezett: a több mint kétezer éves kereszténység volt az ő életének zsinórmértéke.

Tovább a Múlt-kor történelmi portálon

Ortodox Zsidó Esküvő

flattr this!

+1 link

Segítsünk az árvízkárosultaknak!

flattr this!

Számos magánszemély és szervezet ajánlja fel segítségét az árvízkárosultaknak: a többi között meleg ételt osztanak, gyerekeknek szállást biztosítanak, de tartós élelmiszereket és fertőtlenítőszert is gyűjtenek.

A kedd délutáni adatok szerint 635 ezren hívták a 1752-es Nemzeti Segélyvonalat. A 250 forint összegű emeltdíjas hívásokkal összegyűlő adományokat a Nemzeti Segélyvonal mögött álló öt legnagyobb magyarországi karitatív szervezet továbbítja az ár- és belvízkárosultakhoz. A 1752-es telefonszámra összegyűlt több mint 158 millió forint gyors átadását előre kötött szerződések teszik lehetővé.

A 1752-es számot a Magyar Telekom és az Invitel hálózatából lehet hívni. A Vodafone és a Telenor mobilszolgáltatók, illetve az UPC ügyfelei a 1749-es segélyvonalat hívhatják, de ezt a számot a Magyar Telekom, és az Invitel előfizetői is elérhetik. Az itt összegyűjtött 200 forintos adományok a Magyar Vöröskereszt segítségével jutnak el az érintettekhez.

Több mint 132 millió forintnyi adományt ajánlottak fel a Duna Televízió nézői az árvízkárosultak számára az Összefogás Napok címmel meghirdetett akció során péntektől kedd délutánig.

Negyven gyermeknek biztosít szállást, étkezést, programokat, utazást és pedagógusi felügyeletet 2 hétre a Károly Róbert Főiskola (KRF). Ezen kívül szerda délig a főiskola ideiglenes gyűjtőpontján várják a felajánlásokat, elsősorban tartós élelmiszert, tisztító- és takarítószereket, amelyeket a főiskola és a Vöröskereszt önkéntesei juttatnak el a rászorulóknak. Különös támogatásban részesülnek az árvíz okozta károkban érintett leendő és jelenlegi hallgatók is. A költségtérítéses képzésben tanuló hallgatók esetében a 2010/2011. évi tandíjat átvállalja a főiskola, míg az állami finanszírozásban résztvevő diákokat a kollégiumi költségektől mentesíti az intézmény a következő tanévben.

Árvízkárosult családok gyermekeit látják vendégül öt napra a büki szállásadók. A helyi Tourinform iroda felhívására olyan sok szálloda és magán szállásadó jelentkezett, hogy valószínűleg több turnus megszervezésére is lehetőség nyílik – közölte Balogh Károly, a büki turisztikai egyesület titkára. A felajánlásoknak köszönhetően a gyerekek június 27. és július 21. között szállodai körülmények között lakhatnak, teljes ellátást kapnak, és programokról is gondoskodnak számukra.

A Magyar Iszlám Közösség a Zala Menti Polgármesterek és Polgárok Egyesületének segítségével Edelény városának körülbelül 6600 adag félkész ételt juttat el pénteken. A két szervezet ruha és pénzadománygyűjtésbe is belekezdett.

Naponta 1000 adag meleg ételt osztanak ki az árvíz sújtotta térségben a Krisna-hívők. Az árvíz miatt kilakoltatott, iskolákban, közintézményekben elszállásolt embereknek, sokgyermekes családoknak meleg ételt, a gyermekeknek édességet visznek. Az ételosztás fenntartásához szívesen veszik a hozzájárulásokat a KHB 10201006-50280678 az Ételt az Életért Alapítvány számlaszámára, a megjegyzésbe az Árvíz szót kérik felírni.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség pénzfelajánlást tesz, amellyel árvízkárosult iskolás gyermekek nyári balatoni üdültetését teszi lehetővé. Javaslatuk szerint a Szerencsejáték Zrt. találja meg a módot arra, hogy a felhalmozódott több mint 2,5 milliárdos nyereményalap 50 százaléka – a játékosok hozzájárulásával – az árvízkárosultakhoz kerüljön. Azt is szorgalmazza, hogy az üzemeltetők az országban található játéktermekben pénzgyűjtő ládákat helyezzenek el, és a szerencsés játékosokat nyereményük egy részének felajánlására biztassák. Az így összegyűjtött pénzt az árvízkárosultak rendelkezésére bocsátják.

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál a Magyar Vöröskereszttel együttműködve június 9-20. között a Miskolci Nemzeti Színházban, a Jégcsarnokban, a Miskolci Egyetemen és a templomokban kihelyezett perselyekben gyűjti a pénzadományokat. Tartós élelmiszert, tisztítószereket, játékokat, könyveket a Városház téren felállított vöröskeresztes házakban fogadnak. A Borfesztivál és a Széchenyi utcai Kézművesvásár résztvevői bevételük 5 százalélkát ajánlották fel jótékony célra. A miskolci Ökológiai Intézetbe egyebek mellett ruhákat, tisztálkodó szereket, tápszert, törülközőt, babaruhát, babakocsit és gyerekjátékokat várnak.

A felsőzsolcai árvízkárosultak javára a pénzbeli adományokat a következő számlaszámra lehet befizetni: Martintelepi Reformátusokért Alapítvány – Árvízkárosultak javára alszámla 1070086-48601702-52000001 – tájékoztatta Demkó Dóra, a Fidesz miskolci 1-es számú választókerületének politikai munkatársa az MTI-t. Gyűjtést szervez az árvíz sújtotta Felsőzsolca javára Eger. Az adományokat a városháza aulájában lehet leadni péntek estig, elsősorban tartós élelmiszert, ivóvizet, tisztító- és fertőtlenítőszereket várnak.

A Nógrád megyei árvízkárosult települések megsegítésére gyűjtenek tartós élelmiszereket, ruhaneműt, játékokat és tisztítószereket a főváros II. kerületében: a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, az Ökumenikus Általános Iskolában, a Marczibányi Téri Művelődési Központban és a Klebersberg Kultúrkúriában. A külön erre a célra létrehozott bankszámlára pedig a pénzbeli adományokat várják: Raiffeisen Bank Zrt. számlaszám: 12031005-00156762-01600004, Nógrád Megye árvízkárosultjainak megsegítéséért.

Saját munkáikból tartanak árverést a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatói és hallgatói június 19-én az árvízi katasztrófa károsultjai javára az Epreskertben. A bevétel teljes összegét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által létrehozott bankszámlára utalják – közölte Balogh Máté, a Magyar Képzőművészeti Egyetem PR-kommunikációs munkatársa.

Egyebek mellett ruhákat, élelmiszereket, fertőtlenítőszereket, gyertyát, matracot gyűjtenek a fővárosi Boulevard&Brezsnyev Galériában csütörtökön, hogy az árvízkárosultakon segíthessenek.

Segítsünk!

Könyv – Problematikus identitás – Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben – Három beszélgetés

flattr this!

Vári Gyuri írása

A Los Angelesben élő magyar származású irodalmár, Marianna D. Birnbaum párhuzamos interjúkat készített három elismert magyar íróval, Esterházy Péterrel, Konrád Györggyel és Spiró Györggyel, akik a 2009-es jeruzsálemi könyvfesztivál vendégei voltak, Izraellel kapcsolatos benyomásaikról és a magyar zsidóság helyzetéről, történetéről. A könyv előszavában Birnbaum is erről elmélkedik: a 19. századot illuzórikus aranykornak láttatja, amikor a zsidók elhitték, hogy az emancipáció komoly és valódi döntés, őszinte befogadás. A zsidók nagy tömegei lelkes hazafiakká váltak, és úgy gondolták, többé aligha lehet kérdés bárki számára, otthonuk-e a föld, ahol élnek. A magyar nemzet azonban a következő század folyamán nem olyannak mutatkozott, mint legjobb képviselői a liberális korszakban, az asszimiláció puszta illúzióként lepleződött le abban a folyamatban, ami a holokauszthoz vezetett. Ez a történet nyilván nem nélkülöz minden igazságot, de mégis egyirányúsító kissé. Alkalmat ad a beszélgetésre, hogy valóban így van-e hogy mit jelent az asszimilációra nézvést a holocaust, hogyan viszonyulhat hozzá egy nem zsidó magyar stb. A három interjúalany három különböző perspektívát biztosít a kérdések megválaszolásához: egyikük zsidónak tekinti magát, másikuk a származását jelentés nélküli véletlennek gondolja, a harmadik, Esterházy Péter pedig semmilyen értelemben sem zsidó: jóindulatú és figyelmes kívülálló.

Marianna D Birnbaum

Az első válaszoló, Spiró György határozottan elutasítja, természetesen, a faji gondolkozást, és mivel magát kizárólag faji értelemben tekinti zsidónak, minden zsidóságára vonatkozó kérdést csak lezsidózásnak tud tekinteni. Hosszan mesél a családjáról, akik közt jeles cádikok is akadnak, és akikről – mivel egy regényéhez anyagot gyűjtve beléjük, mármint saját felmenőibe akadt – kivételesen sokat tud, azonban továbbra is makacsul történeti anyagként kezeli őket. Megbeszélhető kérdésként adódik az interjú olvasása közben, hogy az, kiknek a leszármazottai vagyunk, csak „faji” meghatározottságként lehet-e fontos számunkra vagy a családtörténeti emlékezet okán is. Spiró úgy dönt, hogy ezek a távoli mesékből megismert emberek lényegében idegenek számára, sőt még azt is hozzáteszi, hogy máshogy dönteni mitológiaképzés, ő pedig kritikusan néz a mítoszokra. Az identitás azonban mindig és eleve konstrukció, ami nem jelenti azt, hogy hazugság és le kell leplezni.
A közvetlen családról szóló történetek, elsősorban az apához való viszony szintén ismert lehet valamelyest Spiró beszélgetőkönyvéből (Amíg játszol) és az Álmodtam neked című gyönyörű novelláskötetből is, ezt a novellát remekül fel lehet használni a téma feldolgozásában rövidsége és kivételes szépsége miatt is. Spiró történelmi pesszimizmusa fájdalmas ellenképe apja megcsalatott bizakodásának – derül ki a könyvből és a novellából is. Szóba kerül Radnóti Miklós identitásválasztása is, de jól érzékelhetően mást jelent a beszélgetés két résztvevőjének. Spiró szerint Radnótinak igaza volt, Birnbaum érezhetően azt gondolja, hogy saját sorsa cáfolja meg választását. Remek közegelemzést ad Spiró Újlipótvárosról mint kulturális térről, a zsidó kispolgári szorongásokról és eufemizmusokról is.
Esterházy Péter lebírhatatlan derűje éles ellentétben áll Spiró kedélyével (ahogyan Konrád György furcsa sztoikus derűje is). Pontosan érzékeli a megfogalmazás nehézségeit, ha olyan országról kell beszélnie, melynek „szent földje” a mindennapok világa és „szent nyelve” a hétköznapi társalgásé, melynek történelme az ő saját története is európai keresztényként, mégis idegenként szemléli, s melynek létrejöttét potenciális lakói millióinak szisztematikus kiirtása előzte meg. Ahol véres és bonyolult konfliktus zajlik állandóan, amit a magyar utazó alig-alig ért. Ha erről a helyről szólunk, nagyon óvatosan kell bánnunk a szavakkal – igazi esterházys feladat ez az interjú. Az idők együttléte megtapasztalhatóvá válik a sivatagban is, Esterházy egyik legnagyobb izraeli élményében. Ott az emberkéz alkotása, a történelem nevetségesen rövidnek mutatkozik, a 2000 éves történet pedig jelennek: „bárhol, bármikor felbukkanhat egy kósza apostol”. Jeruzsálem és a sivatag a jelent mintegy „felborító”, magához rántó történelem terévé válik.
Esterházy néha talán túlzottan távolról figyel, igaz, mit is tehetne, alig pár napra érkező látogató csak: sokszor állapítja meg, hogy végtére is e föld lakói mind emberi lények, halljuk is szinte a csodálkozó kérdést: min lehet akkor itt egyáltalán ilyen csúnyán veszekedni? Ez a humanista tekintet éppen a sajátra, a történetre és kultúrára, az egyedit kirajzoló különbségre marad érzéketlen, arra, amire egyébként oly gyakran itt is talál szavakat. Esterházy mintha úgy sejtené, minden konfliktus lényegében félreértés, „pszichózis” lehet csak, míg Spiró szerint épp ellenkezőleg: minden valódi konfliktus lényegileg feloldhatatlan, legfeljebb kezelni lehet őket úgy-ahogy, ideig-óráig.
Konrád rögtön az interjú elején politizálni kezd. Úgy véli, hogy semmi ok a kelet-jeruzsálemi építkezések leállítására, hiszen ha a zsidó államban élhetnek palesztinok, akkor miért ne lakhatnának a leendő palesztin államban zsidók. Az építkezések azonban éppen azért folynak, hogy minél nagyobb területeket sikerüljön zsidó fennhatóság alatt tartani – az ott lakók és beköltözők célja bizonyosan nem az, hogy a palesztin állam zsidó kisebbségévé lehessenek.
Az ókori Jeruzsálemen is gyakran jár az esze – Dávidról, a „zsidó Lear királyról” és fiairól készül régóta regényt írni, és a zsoltáros uralkodó öregkoráról. Mire beleszoknánk a lassú, cél nélküli történetek ritmusába, már véget is ér a kötetzáró, rövid beszélgetés, és azon kapjuk magunkat, hogy kedvünk támad elővenni az ebben a modorban elmesélt önéletrajzi könyveket. (Az első, az Elutazás és hazatérés rövid összefoglalása a gyűjteményben megtalálható).

Julien Dupont Izraelben (via Index – Totalcar)

flattr this!

A városi triálos most Tel-Avivban és Jeruzsálemben járt.




©Haver Alapítvány * nyilvántartási szám: Pk. 63.543/2002 * adószám: 18494259-1-42 * cím: Budapest 1075, Károly krt. 25. I/4. * kapcsolat: 36 30 2225559 * haver@haver.hu * ügyvezető igazgató: Cernov Mircea, mircea.cernov@haver.hu