Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány

Számos magánszemély és szervezet ajánlja fel segítségét az árvízkárosultaknak: a többi között meleg ételt osztanak, gyerekeknek szállást biztosítanak, de tartós élelmiszereket és fertőtlenítőszert is gyűjtenek.

A kedd délutáni adatok szerint 635 ezren hívták a 1752-es Nemzeti Segélyvonalat. A 250 forint összegű emeltdíjas hívásokkal összegyűlő adományokat a Nemzeti Segélyvonal mögött álló öt legnagyobb magyarországi karitatív szervezet továbbítja az ár- és belvízkárosultakhoz. A 1752-es telefonszámra összegyűlt több mint 158 millió forint gyors átadását előre kötött szerződések teszik lehetővé.

A 1752-es számot a Magyar Telekom és az Invitel hálózatából lehet hívni. A Vodafone és a Telenor mobilszolgáltatók, illetve az UPC ügyfelei a 1749-es segélyvonalat hívhatják, de ezt a számot a Magyar Telekom, és az Invitel előfizetői is elérhetik. Az itt összegyűjtött 200 forintos adományok a Magyar Vöröskereszt segítségével jutnak el az érintettekhez.

Több mint 132 millió forintnyi adományt ajánlottak fel a Duna Televízió nézői az árvízkárosultak számára az Összefogás Napok címmel meghirdetett akció során péntektől kedd délutánig.

Negyven gyermeknek biztosít szállást, étkezést, programokat, utazást és pedagógusi felügyeletet 2 hétre a Károly Róbert Főiskola (KRF). Ezen kívül szerda délig a főiskola ideiglenes gyűjtőpontján várják a felajánlásokat, elsősorban tartós élelmiszert, tisztító- és takarítószereket, amelyeket a főiskola és a Vöröskereszt önkéntesei juttatnak el a rászorulóknak. Különös támogatásban részesülnek az árvíz okozta károkban érintett leendő és jelenlegi hallgatók is. A költségtérítéses képzésben tanuló hallgatók esetében a 2010/2011. évi tandíjat átvállalja a főiskola, míg az állami finanszírozásban résztvevő diákokat a kollégiumi költségektől mentesíti az intézmény a következő tanévben.

Árvízkárosult családok gyermekeit látják vendégül öt napra a büki szállásadók. A helyi Tourinform iroda felhívására olyan sok szálloda és magán szállásadó jelentkezett, hogy valószínűleg több turnus megszervezésére is lehetőség nyílik – közölte Balogh Károly, a büki turisztikai egyesület titkára. A felajánlásoknak köszönhetően a gyerekek június 27. és július 21. között szállodai körülmények között lakhatnak, teljes ellátást kapnak, és programokról is gondoskodnak számukra.

A Magyar Iszlám Közösség a Zala Menti Polgármesterek és Polgárok Egyesületének segítségével Edelény városának körülbelül 6600 adag félkész ételt juttat el pénteken. A két szervezet ruha és pénzadománygyűjtésbe is belekezdett.

Naponta 1000 adag meleg ételt osztanak ki az árvíz sújtotta térségben a Krisna-hívők. Az árvíz miatt kilakoltatott, iskolákban, közintézményekben elszállásolt embereknek, sokgyermekes családoknak meleg ételt, a gyermekeknek édességet visznek. Az ételosztás fenntartásához szívesen veszik a hozzájárulásokat a KHB 10201006-50280678 az Ételt az Életért Alapítvány számlaszámára, a megjegyzésbe az Árvíz szót kérik felírni.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség pénzfelajánlást tesz, amellyel árvízkárosult iskolás gyermekek nyári balatoni üdültetését teszi lehetővé. Javaslatuk szerint a Szerencsejáték Zrt. találja meg a módot arra, hogy a felhalmozódott több mint 2,5 milliárdos nyereményalap 50 százaléka – a játékosok hozzájárulásával – az árvízkárosultakhoz kerüljön. Azt is szorgalmazza, hogy az üzemeltetők az országban található játéktermekben pénzgyűjtő ládákat helyezzenek el, és a szerencsés játékosokat nyereményük egy részének felajánlására biztassák. Az így összegyűjtött pénzt az árvízkárosultak rendelkezésére bocsátják.

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál a Magyar Vöröskereszttel együttműködve június 9-20. között a Miskolci Nemzeti Színházban, a Jégcsarnokban, a Miskolci Egyetemen és a templomokban kihelyezett perselyekben gyűjti a pénzadományokat. Tartós élelmiszert, tisztítószereket, játékokat, könyveket a Városház téren felállított vöröskeresztes házakban fogadnak. A Borfesztivál és a Széchenyi utcai Kézművesvásár résztvevői bevételük 5 százalélkát ajánlották fel jótékony célra. A miskolci Ökológiai Intézetbe egyebek mellett ruhákat, tisztálkodó szereket, tápszert, törülközőt, babaruhát, babakocsit és gyerekjátékokat várnak.

A felsőzsolcai árvízkárosultak javára a pénzbeli adományokat a következő számlaszámra lehet befizetni: Martintelepi Reformátusokért Alapítvány – Árvízkárosultak javára alszámla 1070086-48601702-52000001 – tájékoztatta Demkó Dóra, a Fidesz miskolci 1-es számú választókerületének politikai munkatársa az MTI-t. Gyűjtést szervez az árvíz sújtotta Felsőzsolca javára Eger. Az adományokat a városháza aulájában lehet leadni péntek estig, elsősorban tartós élelmiszert, ivóvizet, tisztító- és fertőtlenítőszereket várnak.

A Nógrád megyei árvízkárosult települések megsegítésére gyűjtenek tartós élelmiszereket, ruhaneműt, játékokat és tisztítószereket a főváros II. kerületében: a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, az Ökumenikus Általános Iskolában, a Marczibányi Téri Művelődési Központban és a Klebersberg Kultúrkúriában. A külön erre a célra létrehozott bankszámlára pedig a pénzbeli adományokat várják: Raiffeisen Bank Zrt. számlaszám: 12031005-00156762-01600004, Nógrád Megye árvízkárosultjainak megsegítéséért.

Saját munkáikból tartanak árverést a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatói és hallgatói június 19-én az árvízi katasztrófa károsultjai javára az Epreskertben. A bevétel teljes összegét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által létrehozott bankszámlára utalják – közölte Balogh Máté, a Magyar Képzőművészeti Egyetem PR-kommunikációs munkatársa.

Egyebek mellett ruhákat, élelmiszereket, fertőtlenítőszereket, gyertyát, matracot gyűjtenek a fővárosi Boulevard&Brezsnyev Galériában csütörtökön, hogy az árvízkárosultakon segíthessenek.

Segítsünk!

Vári Gyuri írása

A Los Angelesben élő magyar származású irodalmár, Marianna D. Birnbaum párhuzamos interjúkat készített három elismert magyar íróval, Esterházy Péterrel, Konrád Györggyel és Spiró Györggyel, akik a 2009-es jeruzsálemi könyvfesztivál vendégei voltak, Izraellel kapcsolatos benyomásaikról és a magyar zsidóság helyzetéről, történetéről. A könyv előszavában Birnbaum is erről elmélkedik: a 19. századot illuzórikus aranykornak láttatja, amikor a zsidók elhitték, hogy az emancipáció komoly és valódi döntés, őszinte befogadás. A zsidók nagy tömegei lelkes hazafiakká váltak, és úgy gondolták, többé aligha lehet kérdés bárki számára, otthonuk-e a föld, ahol élnek. A magyar nemzet azonban a következő század folyamán nem olyannak mutatkozott, mint legjobb képviselői a liberális korszakban, az asszimiláció puszta illúzióként lepleződött le abban a folyamatban, ami a holokauszthoz vezetett. Ez a történet nyilván nem nélkülöz minden igazságot, de mégis egyirányúsító kissé. Alkalmat ad a beszélgetésre, hogy valóban így van-e hogy mit jelent az asszimilációra nézvést a holocaust, hogyan viszonyulhat hozzá egy nem zsidó magyar stb. A három interjúalany három különböző perspektívát biztosít a kérdések megválaszolásához: egyikük zsidónak tekinti magát, másikuk a származását jelentés nélküli véletlennek gondolja, a harmadik, Esterházy Péter pedig semmilyen értelemben sem zsidó: jóindulatú és figyelmes kívülálló.

Az első válaszoló, Spiró György határozottan elutasítja, természetesen, a faji gondolkozást, és mivel magát kizárólag faji értelemben tekinti zsidónak, minden zsidóságára vonatkozó kérdést csak lezsidózásnak tud tekinteni. Hosszan mesél a családjáról, akik közt jeles cádikok is akadnak, és akikről – mivel egy regényéhez anyagot gyűjtve beléjük, mármint saját felmenőibe akadt – kivételesen sokat tud, azonban továbbra is makacsul történeti anyagként kezeli őket. Megbeszélhető kérdésként adódik az interjú olvasása közben, hogy az, kiknek a leszármazottai vagyunk, csak „faji” meghatározottságként lehet-e fontos számunkra vagy a családtörténeti emlékezet okán is. Spiró úgy dönt, hogy ezek a távoli mesékből megismert emberek lényegében idegenek számára, sőt még azt is hozzáteszi, hogy máshogy dönteni mitológiaképzés, ő pedig kritikusan néz a mítoszokra. Az identitás azonban mindig és eleve konstrukció, ami nem jelenti azt, hogy hazugság és le kell leplezni.
A közvetlen családról szóló történetek, elsősorban az apához való viszony szintén ismert lehet valamelyest Spiró beszélgetőkönyvéből (Amíg játszol) és az Álmodtam neked című gyönyörű novelláskötetből is, ezt a novellát remekül fel lehet használni a téma feldolgozásában rövidsége és kivételes szépsége miatt is. Spiró történelmi pesszimizmusa fájdalmas ellenképe apja megcsalatott bizakodásának – derül ki a könyvből és a novellából is. Szóba kerül Radnóti Miklós identitásválasztása is, de jól érzékelhetően mást jelent a beszélgetés két résztvevőjének. Spiró szerint Radnótinak igaza volt, Birnbaum érezhetően azt gondolja, hogy saját sorsa cáfolja meg választását. Remek közegelemzést ad Spiró Újlipótvárosról mint kulturális térről, a zsidó kispolgári szorongásokról és eufemizmusokról is.
Esterházy Péter lebírhatatlan derűje éles ellentétben áll Spiró kedélyével (ahogyan Konrád György furcsa sztoikus derűje is). Pontosan érzékeli a megfogalmazás nehézségeit, ha olyan országról kell beszélnie, melynek „szent földje” a mindennapok világa és „szent nyelve” a hétköznapi társalgásé, melynek történelme az ő saját története is európai keresztényként, mégis idegenként szemléli, s melynek létrejöttét potenciális lakói millióinak szisztematikus kiirtása előzte meg. Ahol véres és bonyolult konfliktus zajlik állandóan, amit a magyar utazó alig-alig ért. Ha erről a helyről szólunk, nagyon óvatosan kell bánnunk a szavakkal – igazi esterházys feladat ez az interjú. Az idők együttléte megtapasztalhatóvá válik a sivatagban is, Esterházy egyik legnagyobb izraeli élményében. Ott az emberkéz alkotása, a történelem nevetségesen rövidnek mutatkozik, a 2000 éves történet pedig jelennek: „bárhol, bármikor felbukkanhat egy kósza apostol”. Jeruzsálem és a sivatag a jelent mintegy „felborító”, magához rántó történelem terévé válik.
Esterházy néha talán túlzottan távolról figyel, igaz, mit is tehetne, alig pár napra érkező látogató csak: sokszor állapítja meg, hogy végtére is e föld lakói mind emberi lények, halljuk is szinte a csodálkozó kérdést: min lehet akkor itt egyáltalán ilyen csúnyán veszekedni? Ez a humanista tekintet éppen a sajátra, a történetre és kultúrára, az egyedit kirajzoló különbségre marad érzéketlen, arra, amire egyébként oly gyakran itt is talál szavakat. Esterházy mintha úgy sejtené, minden konfliktus lényegében félreértés, „pszichózis” lehet csak, míg Spiró szerint épp ellenkezőleg: minden valódi konfliktus lényegileg feloldhatatlan, legfeljebb kezelni lehet őket úgy-ahogy, ideig-óráig.
Konrád rögtön az interjú elején politizálni kezd. Úgy véli, hogy semmi ok a kelet-jeruzsálemi építkezések leállítására, hiszen ha a zsidó államban élhetnek palesztinok, akkor miért ne lakhatnának a leendő palesztin államban zsidók. Az építkezések azonban éppen azért folynak, hogy minél nagyobb területeket sikerüljön zsidó fennhatóság alatt tartani – az ott lakók és beköltözők célja bizonyosan nem az, hogy a palesztin állam zsidó kisebbségévé lehessenek.
Az ókori Jeruzsálemen is gyakran jár az esze – Dávidról, a „zsidó Lear királyról” és fiairól készül régóta regényt írni, és a zsoltáros uralkodó öregkoráról. Mire beleszoknánk a lassú, cél nélküli történetek ritmusába, már véget is ér a kötetzáró, rövid beszélgetés, és azon kapjuk magunkat, hogy kedvünk támad elővenni az ebben a modorban elmesélt önéletrajzi könyveket. (Az első, az Elutazás és hazatérés rövid összefoglalása a gyűjteményben megtalálható).

A városi triálos most Tel-Avivban és Jeruzsálemben járt.

“Megértés – vallják a Haver oktatói és munkatársai ennek szellemében – csakis beszélgetésben születhet. Nem akarnak előírni, prédikálni, hanem beszélgetésre, közös gondolkodásra invitálnak. Ha valaki rá tud kérdezni saját előítéleteire, el tud rajtuk gondolkozni, akkor legalábbis félig sikert arattunk. Előítéletei pedig mindenkinek vannak, minden beszélgetés feltárhatja akár a kérdező prekoncepcióit is. A beszélgetés azonban természetesen irányított.”

Tovább: Stáció – Vallási ismeretterjesztő portál

1 százalék – február 2008, Popper Péter (Szombat folyóirat)

tovább a Szombat folyóirat cikkhez itt

Vári Gyuri írása

Günter Grass: A bádogdob

A regény az utóbbi fél évszázad német prózája egyik legfontosabb alkotójának főműve. A multietnikus, állandó határviták kereszttüzében álló Gdansk-Danzig városának történetébe ágyazva meséli el a huszadik század történetét, olyan elbeszélőt választva, aki egyszerre részese az eseményeknek és kívül is van rajtuk, egyszerre gyermeki és romlott, egyszerre képvisel valamilyen – művészi karakterű – ellenállást és cinkosságot, elmegyógyintézeti ápolt és ravasz bölcs. Oskar, kasub anya és – ez bizonytalan – lengyel vagy német apa gyermeke, aki rendszeresen harmadik személyben beszél önmagáról, már születésekor teljes szellemi vértezetben áll elénk, döntéseket hoz az első pillanatban, ugyanakkor háromévesen mintegy megrendezi magának saját balesetét, hogy alátámaszthassa, miért állt meg három évesen a növekedésben. Ezt erkölcsi és szellemi teljesítménynek is tekinti, részvétele megtagadását környezete kispolgárian álszent és némán boldogtalan mindennapjaiban azzal is tetézi, hogy bádogdobos lesz, lényegében kizárólag dobolásán keresztül kommunikál, ugyanakkor képes, mint később rájön, hangjával megrepeszteni az üveget. Ebből a perspektívából figyeli környezetét, egyszerre groteszk és gonosz módon láttatva azokat, akik körülötte vannak. Egy másik, cirkuszban dolgozó törpe, Bebra, akivel véletlenül fut össze, de mesterének választ, azt tanácsolja neki, mindig maradjon „a tribün alatt”, ne adja fel saját, kiküzdött perspektíváját. A tanácsot szó szerint véve a tribün alatt elbújva dobol szét egy-egy náci gyűlést, az indulókra keringőütemet kényszerítve, az ironikus „alattiság” erejét használva fel.

Kamasz már, noha termetre hároméves és mások szerint visszamaradott, amikor kitör a második világháború, éppen szülővárosában dördülnek el az első lövések. Feltételezett apja odavész a lengyel posta ostrománál, kivégzése előtt félelmét csak legfőbb nyárspolgári mulatsága, a skatkártya biztosítja, aminek lapjaiból kártyavárakat kezd építeni, egyetlen, végső otthona lesz ez a tébolyig fajuló rettegésből eredő mánia, jelezve, hogy csak ilyenfajta ház és biztonság adatik számára – és számunkra is, ahogy Oskar is „őrültsége és kicsisége” törékeny kártyavárába menekül, ezt szolgálják a dobok, melyket gyorsan szétver és állandó utánpótlásra szorul belőlük Sigismund Markus, a zsidó játékkereskedő készletéből – a zsidóság a kívülállás egyik, adott körülmények között lehetetlen kisérleteként mutatkozik meg itt, a regény vége felé olvasható pedig, amikor egy különben jóindulatú, segítőkész, mindenkijét elvesztett zsidó túlélő költözik be lakásukba, mielőtt őt elhagyják a lengyellé vált Danzigot-Gdanskot, a Sigismund Markus-szál ellenpontja lesz. Amikor egy pogrom után holtan találja boltjában, ez jelzi számára, hogy a kártyavárépítés lehetőségei egyre szűkösebbek. A háború éveit immár ezért sem „a tribün alatt” csinálja végig, csatlakozik saját tanácsát nem megfogadó mestere „frontszínházához”, kívülállása cinizmussá válik, tekintete azonban lehetővé teszi számunkra, hogy sajátos módon vegyük szemügyre a megszállt Párizst és a normandiai partvidéket órákkal a partraszállás megindulása előtt, Oskar művészetének párjaként egy a náci szóhasználatban „elfajzott” festő-katona, a távoli utókornak szánt műveit e barbár korszakból, majd azt, ahogy e humanista ábránd dédelgetője parancsra agyonlövi a műveleti területre tévedt apácákat. A könyv utolsó negyede a háború utáni éveket mutatja be hasonló fénytörésben. Ez a regény a német „szembenézés” nem utolsósorban bölcsész és művészértelmiségiek ösztönzésére zajló folyamatának egyik kulcsművévé vált anélkül, hogy művészi összetettsége ezt megsínylette volna. Érdemes részleteket választani belőle felhasználására nagy terjedeleme miatt, például a Sigismund Markus játékboltjával kapcsolatosakat.

kapcsolódó anyag itt: www.sulinet.hu

www.ujkonyvpiac.hu

bookline

Kádár András Kristóf: Tényállásjelentés

HVG 2010. március 03., szerda •
Szerző: Kádár András Kristóf

A holokauszttagadás kriminalizálásáról minap elfogadott törvény kapcsán az első kérdés, amit meg kell válaszolni, hogy maga a holokauszttagadás tekinthető-e a szólásszabadság védelmi körébe tartozó véleménynek.

Tovább

Narancs XXII. évf. 8. szám(2010.02.25.) – 2010-02-25

“A második világháború ugyanis minőségileg különbözött az elsőtől. 1914 és 1918 között a polgári lakosság sokat szenvedett, de minden hetvenöt halott katonára csupán egy civil áldozat jutott. A második világháborúban viszont már több ártatlan polgári lakos vesztette életét, mint egyenruhás katona. Mintegy 25 millió európai civil halálát pedig nem lehetett néhány ezer gestapós vagy a táborokban szolgáló 55 ezer halálfejes SS számlájára írni.”

Kádár Gábor-Vági Zoltán

Tovább

Purim

Mit ünnepelünk?

Perzsiában történt, Achásvéros (I. Xerxész, ie. 485-465) király udvarában.

A király ünnepséget rendezett az ország előkelőségeinek. Szeretett volna dicsekedni feleségével, Vástival, de ő megtagadta a kérést. Egyes források szerint meztelenül kellett volna megjelennie a a vendégek előtt, mások szerint valamilyen kiütéses betegségben szenvedett éppen, ezért nem engedelmeskedett a parancsnak. Így vagy úgy, az eredmény az lett, hogy a feldühödött király elkergette feleségét. Ezután kihirdették Perzsiában, hogy Áchásvéros királynét keres. A jelentkezők között volt egy zsidó lány is, Eszter, akit a nagybátyja, Mordecháj nevelt. A palotában, akárcsak a többi jelentkezőt, őt is hosszasan készítették fel a királlyal való találkozásra. Amikor sorra került, Áchásvéros mindjárt bele is szeretett, elvette feleségül és Eszterből királyné lett. Azt, hogy zsidó, nagybátyja tanácsára nem árulta el.

Egy napon, amikor Mordecháj a palota környékén járt, hogy Eszter felől tudakozódjék, véletlenül meghallotta, hogy a palota két ajtónállója merényletet tervez a király ellen. Amikor ezt jelentette, a király annyira hálás volt, hogy tettét bevezették a Krónikák könyvébe. Ez idő tájt volt Áchásvérosnak egy gonosz minisztere, Hámán, aki megparancsolta az embereknek, hogy boruljanak le előtte. Ám a zsidó Mordecháj erre nem volt hajlandó, hiszen ő csak Isten előtt borulhatott le. Hámán ezért bosszút forralt ellene, és felbuzdította a királyt, hogy űzzék el a zsidókat Perzsiából. Azzal a hazug érvvel hozakodott elő, hogy a zsidók más törvények szerint élnek, és emiatt nem követik Áchásvéros parancsait. Ezen kívül arra is célzott, a zsidók vagyona a királyt illetné. A király ráállt, és sorsot vetettek, melyik napon történjen a zsidók elleni támadás. A sors, vagy szerencse neve pur (פור), ebből ered az ünnep neve: purim – פורים, vagyis sorsvetések. Ádár hónap 14. napjára esett a választás, és nyomban küldöncöket menesztettek Áchásvéros király mind a 127 országába, hogy hírt vigyenek a döntésről. A leveleket Hámán pecsételte le Áchásvéros pecsétgyűrűjével.

Continue reading “Purim: jelmezbe bújni, by Zsófi” »

“A mi iskolánkban összeírják a zsidó gyerekeket, zsidólista készül, és a tanulók aláírást gyűjtenek azért, hogy a zsidó gyerekek menjenek el az iskolából” – mondta el a Kolibri Színház előadása utáni beszélgetésen egy középiskolai tanár.

NÉPSZAVA, január 18., Scipiades Erzsébet, “Magyarország, 2010: a tanárok tehetetlenek?” Eredeti cikk » és itt

Annie Fischer (1914 -1995)

http://nol.hu/galeria/000002001/000211331

Radnóti Miklós (1909 – 1944)

Nem tudhatom…

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Levél a hitveshez

Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, Ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, S szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, S kihez vakon, némán is eltalálnék, Most bujdokolsz a tájban és szememre Belülről lebbensz, így vetít az elme; Valóság voltál, álom lettél ujra, Kamaszkorom kútjába visszahullva,

Féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?

versek http://www.literatura.hu

via http://www.jweekly.com/article/full/41061/jewish-groups-spring-into-action-to-aid-haiti/.

http://jta.org/news/article/2010/01/19/1010227/jewish-community-stands-behind-haiti

http://www.jdc.org/about-jdc/crisis-response.aspx?id=4028

Chanuka

Mit és miért ünnepelünk?

Időszámítás előtti második században járunk, a helyszín Júdea. Szíriai görögök foglalták el az országot, Antióchusz Epiphanesz, a király fejvesztés terhe mellett megtiltotta a zsidóknak vallásuk gyakorlását: a fiúk körülmetélését és a Tóra tanulást. A Jeruzsálemi Szentélyt megszentségtelenítették, és bálványimádásra használták. A zsidók kezdetben ellenállás nélkül tűrték, hogy egész Júdeában bálványokat állítsanak, és arra kényszerítsék a papokat, hogy disznót áldozzanak. Végül egy idős pap, a Hamoneus nemzettségbeli Matitjáhu megtagadta ezt. Fiaival elmenekült a hegyekbe, innen szervezték meg a lázadást a görögök ellen. Ez a maroknyi csoport 3 éven át tartott ki a görögökkel szemben, míg végül 165-ben győzedelmeskedtek felettük.

A Szentélyt megtisztították a bálványoktól, és újra használatba akarták venni. Azonban ott égnie kellett folyamatosan egy hét ágú gyertyatartóban, a menórában a lángnak. Ehhez szentelt oliva olajat használtak. A görögök azonban az összes olajat tartalmazó kancsóról letörték a zárópecsétet, így azok már nem voltak alkalmasak a használatra. Végül találtak egyetlenegy kancsó érintetlen olajat. Igen ám, de az új olaj előállítása és szállítása 8 napot vesz igénybe, nekik meg csak egy napra való olajuk volt. Végül meggyújtották a menórában a lángot. És csoda lett, az egy napra való olaj nyolc napon át kitartott. Ezt a csodát és a görög elnyomás alóli felszabadulást ünnepeljük a mai napig nyolc napon keresztül.

Continue reading “Chanuka by Zsófi” »

A Hanukka (héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâ, pontozatlanul חנוכה is, felszentelés), a fények ünnepe egy zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

lásd még: http://www.negyed6negyed7.com/

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgyűlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Continue reading “December 10.: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” »

Kedves Haver Önkéntesek, Barátok és Ismerősök!

Szeretettel meghívunk november 24-én Haver Szalon esténkre, 6 órára, a Holló utcai műhelyben (Budapest 1075, Holló u.1. II/34).

Molnár Bálint a Freedom House Europe, Igazgató helyettese lesz a vendégünk.

Mr. Bálint Molnár

Deputy Director
Freedom House Europe

Biography:

Balint Molnar is the Deputy Director of Freedom House Europe. Before joining Freedom House in 2006, Mr. Molnar worked as the Development Manager of the London-based Media Diversity Institute, where he was responsible for fundraising, donor outreach, and program development. Previously, Mr. Molnar worked in Canada as a Senior Program Specialist for the Ottawa Jewish Community Council. Mr. Molnar was also Development Director and Senior Communications Manager for the Budapest Holocaust Memorial Center, Hungary’s national Holocaust institute. In this position he was responsible for securing state and private funding for the establishment of the institute, which was opened to the public in 2004. Between 1997 and 1999, Mr. Molnar worked as a News Editor at the Israeli Broadcasting Authority’s Kol Israel Radio, and over the years his analysis and op-ed pieces were published in a number of publications, including the Jerusalem Post, the Ottawa Citizen, Transitions Online, The Forward, and JTA Global News. Mr. Molnar earned his BA in Political Science and International Relations from the Hebrew University in Jerusalem and his MA in International Relations and European Studies from Central European University. He speaks fluent Hungarian, English, and Hebrew and intermediate German and some Spanish.

November 1.-én, 44 évvel ezelőtt Daniel Burros öngyilkosságot követett el, nem sokkal az után, hogy a New York Times leközölt egy cikket.

Hogy ki volt Daniel Burros? – Az amerikai náci párt egyik oszlopos tagja és Klu-Klux-Klán egyik vezetője, mellékesen zsidó. Ez volt az, amit többek között John McCandlish Phillips megírt abban a cikkben, amely felfedte Burros titkát, mely után az öngyilkosságot választotta.

Burros egy zsidó család gyermekeként született 1937-ben. Rendkívül magas, 154-es IQ-ja volt, ez tanulmányain is jól látszódott. De kamaszkora alatt valami megváltozott és egyre radikálisabb irányok felé sodródott. Szülei mindvégig tudtak róla, de imádkoztak azért, hogy fiuk észhez térjen…

Ezen a történeten alapul a „The Believer” című film, ami furcsa mód – de a film végén már érthető –  „A hitetlen” magyar címet kapta. A történet alapjaiban ugyanaz: Daniel Balint egy szélsőségesen rasszista szkinhead banda tagja, ő mindenki közül a hangadó. Amikor beszél, érezni lehet, hogy nem csak a sablon antiszemita nézeteket ismételgeti, hanem komoly háttértudása van, és olyan gondolatokat hoz fel, amelyekkel érdekes lenne vitatkozni. A filmen persze érezhető Hollywood hatása, de ezzel együtt egy durva, de mégis érdekes, és erősen provokatív film, ami szerintem nehezen feldolgozható (főként, ha némi kötődésünk is akad a témával kapcsolatosan), mégis mindenkinek ajánlom.

THE BELIEVER – A HITETLEN

amerikai dráma, 98 perc, 2001

16 éven aluliaknak nem ajánlott

rendezte: Henry Bean

szereplők: Ryan Gosling, Billy Zane, Theresa Russell

díjak: Sundance Filmfesztivál, Gotham Filmfesztivál – Legjobb film kategória győztese (2001)

(a filmet online <angolul> itt lehet megnézni: http://stagevu.com/video/qoeubibxtgsh)

Daniel Burros életéről még itt lehet olvasni (angol nyelvű cikk ) :

From Jew to Jew hater http://www.nypress.com/article-7077-from-jew-to-jew-hater.html

http://www.nytimes.com/2009/10/25/us/25donate.html?_r=1

rajz: Gróf Balázs