Archive for the 'Tolerancia' Category
Magyarország 2010: a »jobboldali« poén sztereotip állításai szerint így néz ki egy …-s:
1. budapesti, biciklista, rasztahajú és kábítószerezik, édesapja pedig »lobbista«
2. szombaton nem dolgozik
3. zsidó barátai (Dávid és Eszter) egy izraeli kibucból érkeznek hozzá látogatóba, fővárosi ismerőseinek neve Ádám és Sára
4. a Kőlevesbe, az Instantba és a Gödörbe jár szórakozni, ill. étkezni, ahol kóser termékeket fogyaszt és klezmert hallgat
5. az amerikai nagykövetség autóján néger sofőr furikázza
6. jaffát kap ajándékba közel-keleti barátaitól (…)
Jobbklikk Békés Márton: Szalonzsidózás szalon nélkül
A 42 díjat nyert Izraeli film egy egyiptomi fúvószenekarról szól, akik Izraelbe érkeznek, hogy egy ünnepségen játszanak, de a bürökrácia, a balszerencse vagy a véletlen miatt elfelejtettek értük jönni a reptérre. Útnak indulnak hát az ismeretlenbe, de hamarosan teljesen eltévednek. Egy fiatal zsidó vendéglősnő és családja fogadja be őket éjszakára. A zenészek mind saját vérmérsékletük szerint dolgozzák fel a történteket, ki szórakozni indul az éjszakába, ki inkább bezárkózna a külvilág elől.
,,A film az izraeli- arab vallási és kulturális ellentétet dolgozza fel nagyon szeretreméltó és érdkes formában, szórakoztatva tanít minket az elfogadásra, és tényleg egy nagyszerű filmről van szó, erős színészi alakításokkal, és remek történettel.” (vallasforum.hu)
“Kinek ajánljuk? Azoknak, akik szeretik a keserédes vígjátékokat és az olyan filmeket, amikrõl kicsit bizakodóbban lehet kijönni, mint ahogy az ember bement.” (origo.hu)
AJAMI (AJAMI ), izraeli film, 120 perc, 2009
http://www.akino.hu/mozi/ajami
Ajami Tel Aviv azon negyede, ahol muszlimok, zsidók és keresztények eltérő vallású közössége él együtt. A film öt történetben mutatja be Ajami hétköznapjait. A film tavaly megnyerte Cannes-ban az Arany Kamera díjat, illetve jelölték az idei Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
http://www.the-match-factory.com/films/items/ajami.html
Magyarországi bemutató: 2010. április 1.
Forgalmazó: Szuez Film Kft.
Írta és rendezte: Scandar Copti, Yaron Shani
Szereplők: Fouad Habash, Nisrine Rihan, Elias Saba, Youssef Sahwani, Abu George Shibli, Ibrahim Frege, Scandar Copti, Shahir Kabaha, Hilal Kabob, Ranin Karim, Eran Naim, Sigal Harel, Tamar Yerushalmi, Moshe Yerushalmi
Ajami Tel Aviv azon negyede, ahol muszlimok, zsidók és keresztények eltérő vallású közössége él együtt. A film öt történetben mutatja be Ajami hétköznapjait.
Jaffa kikötőjének Ajami elnevezésű része a kultúrák olvasztó tégelye, ahol konfliktusokkal terhes kapcsolatban élnek egymás mellett különböző világszemléletű zsidók, muszlimok és keresztények. Az időben oda-vissza utazva, illetve más-más szereplők életébe pillantva válhatunk annak tanúivá, hogy milyen elviselhetetlen az a helyzet, ami itt kialakult. Az érzékeny 13 éves Nasri és bátyja, Omar családjukkal együtt rettegésben élnek, amióta nagybátyjuk szerencsétlenül megsebesített egy prominens klántagot. Malek, a naív palesztin menekült feketén dolgozik Izraelben, hogy az anyja életét megmentő operációra gyűjtsön pénzt. A tehetős palesztin Binj csodálatos jövőről álmodik zsidó menyasszonyával. A zsidó rendőr, Dando megszállottan keresi eltűnt bátyját. Az emberi lét tragikus törékenységét érhetjük tetten Ajami közösségének mindennapjaiban, ahol ellenségek élnek szomszédként. Semmilyen más helyszín nem ábrázolhatná jobban a különböző világok drámai összeütközését.
Ajami jeleníti meg mindkét – a palesztin és izraeli – kultúra egyetlen valóságát. A film két rendezője Scandar Copti és Yaron Shani személyében is tükröződik az arab-izraeli konfliktus két perspektívája. Annak ellenére, hogy más társadalmi háttérrel rendelkeznek, mindketten ugyanazt a lelkesedést táplálják a mozi és az emberiség iránt. A film forgatása alatt – miközben egyre mélyebbre ástak a valóságban – szoros barátság alakult ki köztük.
néma jelek / mute signs
Az (in)tolerancia kortárs megközelítései / Contemporary Approaches to (In)tolerance
Songül Boyraz (TR/A) Maria Papadimitriou / T.A.M.A (GR), Tamara Moyzes (CZ), Anna Molska & Wojtek Bąkowski (PL), Joanna Rajkowska (PL), Szolnoki József (D/H), Katarina Šević (SRB/H), Zádor Tamás (H)
Kurátor / Curated by Lázár Eszter
Kurátor asszisztens / Curator assistant György Eszter
Megnyitó: március 19. 18 óra / Opening: 19 March 2010. 6 PM
Megnyitja / Opening speech: Junghaus Tímea, művészettörténész / art historian
Helyszín / Venue Magyar Képzőművészeti Egyetem, 1062 Budapest Andrássy 69-71.
Megtekinthető: 2010. március 20-tól április 16-ig / On view: 20 March – 16 April 2010
hétfő-péntek: 10.00 – 18.00, szombat: 10.00 – 13.00 / Monday-Friday: 10 AM – 6 PM, Saturday: 10 AM – 1 PM
Hangos hétfő – a kiállítás ideje alatt filmprogram hetente 18 órától / Noisy Monday – during the exhibition every Monday film screening at 6 PM
támogatók / supported by NKA, Tavaszi Fesztivál, Lengyel Intézet, Goethe Intézet, PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
http://mancs.hu/ Narancs XXII. évf. 10. szám (2010.03.11.)
Jobboldali egyetemisták a választásról – “Valami egyértelmű üzenet”
A rendszerváltás környékén születtek, 2006-ban szavaztak először, áprilisban többségük a Jobbikot választja, de legalábbis egyetért a jobbikos politika legtöbb elemével. Történelem vagy politológia szakra járnak, tanárnak készülnek. Politikai eszmélésüket az őszödi beszéd indította el. Világnézetük eklektikus. Orbán Viktor szerintük a múlt embere.
A történészhallgatók egynegyede antiszemita
MTI|2004. 02. 13., 19:51|Utolsó módosítás: 2004. 02. 13.
A magyar történészhallgatók 21 százaléka szerint a zsidók bomlasztják az őket befogadó nemzeteket, kétharmaduk pedig úgy gondolja, hogy a cigányok többsége nem rendes ember – egy felmérés szerint. Az egyetemisták körében végzett kutatást az ÉS-ben ismertette Vásárhelyi Mária szociológus. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az adatok arra utalnak, hogy a hallgatók körében nagyobb az intolerancia, mint a társadalomban.
Aggasztó mértékűnek nevezte az antiszemita beállítódás elterjedtségét a történelem szakos hallgatók körében Vásárhelyi Mária szociológus, cigányellenes beállítódásukat pedig drámainak az Élet és Irodalomban pénteken megjelent, egy felmérést összegző írásában.
A kérdőíves interjú során ötszáz egyetemi hallgatót kérdeztek meg 2003-ban az ország öt, állami és egyházi egyetemén. “A leendő történelemtanárok közül nyilvánvalóan antiszemita beállítódást jelző állításokkal a megkérdezettek egynegyede azonosul. A (…) hallgatók 21 százaléka nyíltan vállalja azt a meggyőződését, hogy a zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket, 22 százalékuk szerint jobb lenne, ha a zsidók saját államukban, Izraelben élnének (…)” – olvasható az ÉS hasábjain.
A többség azért demokrata beállítottságú
A elemzés feltárja, hogy a megkérdezett egyetemisták többségi beállítódásában a demokratikus attitűdök vannak túlsúlyban, ugyanis a konzekvensen demokratikus álláspontot képviselők aránya 39 százalék. Ugyanakkor nincsenek kevesen azok sem, akiknek véleményalkotását a látens antiszemitizmus, illetve a bizonytalanság jellemzi. Egy nem elhanyagolható kisebbség pedig nyíltan antiszemita álláspontra helyezkedett.
A vizsgálat feltárta azt is, hogy mind az egyházi, mind pedig az állami, vidéki egyetemeken tanuló történelem szakos diákok körében rendkívül magas az antiszemita attitűdök túlsúlyával jellemezhetők aránya.
Continue reading “Lapszemle ma és hat éve: Magyar Narancs / MTI: tolerancia és politika” »
http://index.hu/belfold/2010/03/11/a_holokauszthelyesles_legalis/
Index, Miklósi Gábor, 2010. március 11., csütörtök 07:25
Nemcsak a múltkori cikkünkre érkezett, többnyire brutális hangvételű 1166 hozzászólás tanulságai, hanem az államfő által most aláírt törvény hiányosságai és borítékolható következményei alapján is kijelenthető, hogy a holokauszttagadás betiltása semmit sem fog javítani a közbeszéd állapotán. Ellenkezőleg, új lendületet ad a nácibeszéd terjedésének, és a véleményszabadság további korlátozásait vonja maga után.
Sólyom László szerdán aláírta a holokauszttagadás büntetését lehetővé tévő törvényt, a Btk. módosítása néhány hét múlva belül hatályba lép. Ahogy azt többször megírtuk, az új jogszabály több problémát is felvet.
Még több:
http://mandiner.blog.hu/2010/03/10/volt_holokauszt_most_jo
http://velemenyvezer.blog.hu/2010/02/24/problemak_a_holokauszttagadas_tiltasaval
| 2010. március 10. Kumin Ferenc főosztályvezető nyilatkozata az MTI-nek a holokauszttagadás büntethetőségéről |
|
| Az államfő aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt
– Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI érdeklődésére. Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában – emelte ki. Kumin Ferenc hozzátette azt is: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására – jelentette ki. |
|
| Date: |
Friday, February 19, 2010
|
| Time: |
2:00pm – 8:00pm
|
| Location: |
Bp. VII. Kazinczy u. 23-27. ELTE PPK aulája
|
http://www.facebook.com/group.php?gid=305129342715#!/event.php?eid=335507845218&ref=mf
Kedves Haver Önkéntesek, Barátok és Ismerősök!
Szeretettel meghívunk november 17-i Haver Szalon esténkre, 6 órára, a Holló utcai műhelyben (Budapest 1075, Holló u.1. II/34).
Novák Attila, történész lesz a vendégünk: zsidóságról, cionizmusról, Holokausztról, toleranciáról és oktatásról beszélgetünk.
A Haver Szalon egy 12 találkozóból álló képzési programot és beszélgetés sorozatot tartalmaz, amely arra irányul, hogy a önkéntes-oktatók számára olyan ismereteket nyújtson, amelyeket a későbbiekben az oktatási programok során hasznosítani tudnak. A képzés nem kizárólag pedagógiai ismereteket tartalmaz, hanem sokkal szélesebb spektrumot ölel fel. A résztvevők többek között pszichológiai, társadalomelméleti és szociálpszichológiai alapfogalmakkal ismerkedhetnek meg, valamint különböző gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el.
Continue reading “Haver SZALON” »
Sólyom László Köztársasági Elnök előadása
Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
2002-ben egy időben nyílt meg a tel aviv-i Nahum Goldman Zsidó Diaszpóra Múzeum virtuális kiállítása a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról, és jelent meg a most útjára bocsátott könyv, a Hágár országa eredeti, angol nyelvű kiadása. A könyv egy sorozat része, amely bemutatja a zsidó közösségek életét és sorsát a Föld egyes országaiban. Maga a Diaszpóra Múzeum, a könyv társkiadója, ugyanezt teszi. A babiloni fogságtól kezdve máig a legkülönbözőbb utakat kínálja a zsidó nép történelme megismeréséhez, közelítsen az érdeklődő bár a vallás, a politikatörténet, a nyelv, a családtörténet, a kultúra vagy a gazdaság felől. Természetesen a Múzeum mindenkihez szól. De ez a hatalmas, és a legmodernebb technikát alkalmazó vállalkozás mégis, mindenek előtt a személyes azonosulást szolgálja a történelemmel, a zsidó történeti identitás ébren tartását az egész világon. Ezért úgy vezet el a gyökerekhez minden zsidót, hogy ismerje meg és élje át, hogyan éltek a zsidóság közös és konstitutív értékei az adott helyi közösségben.
Ennek célkitűzésnek most egy nem tervezett, de örömmel fogadott oldalhajtása támadt: a Hágár országa magyar nyelvű kiadása. A Hágár országa – úgy érzem – mindenek előtt a nem zsidóknak szól. Hangsúlyozom, hogy elsősorban, sőt azt mondanám, hogy az eredeti könyv feladatának betöltése mellett, hiszen ez utóbbit a könnyebb hozzáférhetőség és a fordítás megkönnyíti és felerősíti a magyarországi zsidóság körében. Biztosan itthon is erősíti a zsidó gyökereket ez a könyv, s megvan a hatása Elie Wiesel már az angol kiadás borítójára is kitett szavainak: a magyarországi zsidóknak minden okuk megvan a büszkeségre – kiemelkedő személyiségeik és teljesítményeik ebben a könyvben az őket megillető helyre kerülnek.
De ugyanezt a nem zsidóknak is ismernie kell. A könyv magyar kiadásának kezdeményezője, Antall Péter a párbeszédet akarta szolgálni azzal, hogy segít reális képet alkotni az ezer esztendős közös múltról, az együvé tartozásról, a zsidóság szerepéről a polgári átalakulásban. Az előítéletek ellenszere a tárgyilagos tudás, sőt a széleskörű ismeret, hiszen csak annak alapján lehet differenciált véleményt alkotni. A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés. Teljesen érthető, hogy a vészkorszak után mindmáig a holokauszt, és az antiszemitizmus elleni fellépés az uralkodó témák a zsidó-nem zsidó viszony tekintetében Magyarországon. De még ezekben is nagy szükség van szélesebb történelmi beágyazásra, vagy például szociológiai, lélektani elemzésre is, ha a máig érő hatásokat követni akarjuk. S emellett – hangsúlyozom, mellettük – szükség van a magyarországi zsidósággal való együttélés pozitív oldalainak bemutatására is. S bár éppen a kép differenciálásában segít az a megéledő figyelem, amely a háború alatt a zsidókat mentő emberek felé fordul, ez első lépés lehet. Együttélésünk összetett és érzékeny kapcsolatait, ezek kölcsönös hasznát legalább a 19. század közepétől volna jó bevinni a köztudatba.
Continue reading “Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében” »
Diszkrimináció, gyűlölet, intolerancia a mai világ számos problémájának kiváltó oka. Minden országban, minden kontinensen különböző hátterű emberek igyekeznek egymás mellett élni. Igaz, hogy számos különbség van köztünk, beleértve származásunkat, kultúránkat vagy vallásunkat. De ezek a különbségek valóban elválasztanak bennünket?
Harold Pinter (London, 1930. október 10. – London, 2008. december 24.) angol drámaíró, forgatókönyvíró, színész, rendező, polgárjogi aktivista. Írói álneve Harold Pinta. Művészneve (színészi álneve) David Baron. A második világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Jelentősebb művei: A gondnok, Az étellift, Árulás és a Holdfény című drámák.
Harold Pinter London munkásnegyedében, Hackney-ban született. Szülei Angliában született zsidók voltak. Lengyelországból származnak.
Pinter jelentősebb művei gyakran egyetlen erőteljes vizuális képből indulnak ki, mint egy egyágyas szoba, amelynek bérlőit ismeretlen erők vagy emberek fenyegetik, és amely fenyegetés pontos okait sem a szereplők, sem a nézők nem tudják kideríteni. A szereplők tetteit a túlélésért vívott harcuk határozza meg. A nyelvet nem csak mint a gondolatok kifejezésének eszközét használják, de fegyverként is. A szavak mögött félelem rejtőzik, a csendjük a félelem, a harag és az uralom csöndje, félelem a meghittségtől.
2002 novemberében beszédet tartott az angol parlament alsóházában, melyben állást foglalt az Irak elleni úgynevezett „megelőző háborúról”. Bush a következőket mondta: „Nem fogjuk megengedni, hogy a világ legrosszabb vezetőinek kezében a világ legszörnyűbb fegyverei legyenek”. „Helyes” – mondta Pinter. „De nézz a tükörbe haver. Te vagy az.”
Háborúellenességének adott hangot a 2003-ban megjelent Háború: Nyolc vers és egy beszéd című verseskötetében is. 2005 februárjában – a Nobel-díj elnyerésének évében – Pinter bejelentette, hogy felhagy a drámaírással. „Írtam 29 darabot – nyilatkozta. – Ez nem elég?”
Még több infó itt
Egy szórakoztató “b” kategóriás: asszimiláció, harc, kultúra, nyelv, vallás és/vagy valami hasonló, és/vagy anélkül, hagyomány, új hagyomány, és a régi-új Hanuka és Karácsony.
olvasd még: Bálint Anna “Hanukarácsony?” a pilpul.net-en és SEmES bejegyzését a judapest.org-on
és egy kis plusz: teszt!
“Because Jews Come in All Colors” Poster Text In boxes: DID YOU KNOW? The Jews of China built their famous “Purity and Truth” Synagogue in the third year of the Da Ding period (1163) of the Jin (Golden Tartar) Dynasty, in the ancient Chinese capitol city of Kaifeng. DID YOU KNOW? 15,000 Black African Jews, who trace their 3,000-year history to the time of Israel’s King Solomon, were flown from Ethiopia to Israel in 36 hours in May 1991. DID YOU KNOW? Spanish & Portuguese “Crypto” (secret) Jews arrived in New Mexico some 500 years ago, fleeing the Spanish Inquisition. Their descendents still recite Shabbat blessings in Ladino (archaic Spanish). DID YOU KNOW? In India, the Bene Israel community – their ancestors arrived there 2,000 years ago – are called “Shanwar Telis” (Saturday Oil Pressers) as they refrain from work on the Shabbat. DID YOU KNOW? The Jews of Morocco make pilgrimage each year to the tombs of 13 Holy Sages, and celebrate a unique Jewish holiday called Mimunah. At bottom: The community of Jews of Color in the United States is growing & flourishing.
“Kérdés, hogy mi a szerepe itt a toleranciának. Kérdés, hogy azonkívül, hogy a toleranciát igen magasztos erénynek tekintjük, sőt, olyan erénynek, amely nélkül mindenféle haladás elképzelhetetlen, s amely nélkül soha sosem jöhetett volna létre az európai kultúra, egyáltalán Európa, amelyhez éppen mostanában csatlakozni óhajtanánk: kérdés tehát, hogy miképpen gyakorolható a tolerancia az olyan intoleráns társadalmi közegben, amilyenben ma élünk. És egy olyan politikai környezetben, amely az egyesítés helyett sokkal inkább a megosztást szorgalmazza?”
Kertész Imre, Európa nyomasztó öröksége, 2008, Magvető kiadó Budapest
Sokan… és még Sarah Silverman, Rubik kocka…
A film 1998-ban a Sundance Filmfesztivál Közönségdíját, valamint a Velencei Filmfesztiválon a Kritikusok díját nyerte el.
Continue reading “Film: Train de vie (Életvonat)” »
