Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány » Kultúra

Pészách

haver — Sat, 07 Apr 2012 10:24:13 +0000

Pészách az egyik legismertebb és legjellegzetesebb zsidó ünnep. Az ünnepnek több elnevezése van, minden név egy másik jellegzetességéről tanúskodik, és más vallási jelentést hordoz. E nevek segítségével, de az ünnepek bemutatásakor használt szokásos struktúra megtartásával fogjuk a legfontosabbnak ítélt tudnivalókat közreadni.

A széder este – pészách talán legismertebb szokása a széder este megtartása. A héber סדר (széder) szó rendet jelent, és arra utal, hogy az estének pontos “forgatókönyve” van. Pészách niszán hónap 14-én kezdődik, és az áldozati kultusz megszűnése óta az egyiptomi kivonulásról való megemlékezés az este fő eseménye. A megemlékezés közös tanulással történik, melynek szabott rendje van, de ugyanakkor mégis lehetőséget ad az egyéni önkifejezésre. A tanulás akkor igazán sikeres, ha mindenki elmondja meglátásait, magyarázatait a hagyományos szövegekkel kapcsolatban, vagy akár csak megosztja a többiekkel az ünneppel kapcsolatos személyes élményeit, gondolatait. Az este főszereplői általában a gyerekek, és az egyik legfontosabb cél, hogy lehetőséget kapjanak a tanuláson keresztül az egykori események újraélésére, és így a történelmi esemény a személyes életük részévé váljon.

Tovább az ünnepről itt és itt.

A négy fiúról szóló hasonlat a zsidó nép különböző csoportjait mutatja be: az egyik a bölcs, a tanult Talmud-tudós, a másik az önző rosszcsont, a "gonosz", akit csak a saját hasa érdekel, a harmadik az együgyű, balga, akit könnyű "palira venni", míg a negyedik a "csöndes többség", amely "még kérdezni sem tud".

Share/Save

Andy Warhol portrésorozata Bécsben

haver — Mon, 19 Mar 2012 08:19:21 +0000

A portrék 1980-ban készültek. A többnyire fotóra festéssel készült, pop-art alkotások mások mellett Franz Kafkát, Albert Einsteint, Sigmund Freudot, George Gershwint és Martin Buber filozófust ábrázolják.

Mint az a múzeum közleményében olvasható, a sorozat ötlete Ronald Feldman műkereskedőtől származott. Feldman azután vetette fel az elképzelést, hogy látta Warholnak Golda Meir izraeli miniszterelnökről készült arcképeit. A kereskedő mintegy száz névből álló listát állított össze, s Warhol ezekből választott ki tízet.

A sorozat fogadtatása az 1980-as években nem volt egyöntetűen kedvező: Warholt azzal vádolták, hogy anyagi haszonszerzés céljával trivializál fontos történelmi személyiségeket. A sorozat vitákat váltott ki a kiválasztott személyiségek miatt is, és amiatt is, hogy maga Warhol nem volt zsidó.

Andy Warhol "Franz Kafka", 1980

A tárlaton láthatók a művész 1981-es bécsi látogatásakor készült fotók is, és az a portré, amelyet André Heller, a számos műfajban otthonosan mozgó, híres osztrák művész készített Warholról ugyanebből az alkalomból.

Share/Save

Purim

haver — Wed, 07 Mar 2012 10:49:33 +0000

Purimot gyakran zsidó farsangnak is nevezik. Az ünnep keletkezésének történetét nem a Tórában, hanem a Biblia egyik utolsóként írott könyvében, Eszter tekercsében találjuk. E könyv cselekménye, noha bővelkedik fordulatokban, alapvetően egyszerű. Az események színtere Áchásvéros perzsa király (pontos azonosítása lehetetlen, de talán I. Xerxészről lehet szó, aki i.e. 485-464-ig uralkodott) birodalma. (Ha ez így van, akkor az események i.e. 483 és i.e. 473 között, hozzávetőleg 100 évvel a Salamon király által épített első jeruzsálemi szentély lerombolása után játszódnak.) A cselekmény egyik szála szerelmi történet: Áhchásvéros első felesége, Vásti királyné kegyvesztett lesz, és helyére egy fiatal zsidó nő, Eszter kerül, aki meghódítja az egész udvar és a király szívét is, de mindeközben titokban tartja származását. A cselekmény politikai szála egy Hámán nevű udvari elöljáró és a zsidó Mordekháj, egy másik udvari politikus konfliktusával indul. Hámán nemcsak Mordekháj halálát kívánja, hanem a birodalom összes zsidó lakosának kiirtását tervezi, és Eszter királyné Mordekhájjal együttműködve csak nagy nehézségek árán tudja meghiúsítani Hámán szándékát. Végül Hámán és a zsidók ellenségei elbuknak, Mordekháj királyi helytartó lesz, és a zsidók sorsa jóra fordul.

Olvass tovább itt

Share/Save

Ünnepkép

haver — Thu, 13 Oct 2011 07:02:08 +0000

Share/Save

Szúkot

haver — Wed, 12 Oct 2011 11:58:54 +0000

Szukkót (héberül סֻכּוֹת (pontozatlanul סוכות is) (lomb)sátrak, askenáz kiejtéssel Szuk(k)ajsz), az úgynevezett Sátrak ünnepe, másként: Hag hasszukkót.

A szukkót hét napon át tart, zárásaként a nyolcadik napon a Smíni aceret, vagyis az őszi záróünnep követi. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet.

Az ünnep lényege, hogy kifejezze az Isten gondviselésében való bizakodást és hitet. Ahogyan a Mindenható a pusztában gondoskodott népéről, úgy ezután is fog. Éppen ezért teszi a Biblia az ünnepet az aratás, betakarítás idejére:

„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belől vannak a te kapuidon. Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr, mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen! Minden esztendőben háromszor jelenjen meg közüled minden férfiú az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt; a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, és a sátorok ünnepén. De üres kézzel senki se jelenjen meg az Úr előtt!” (5 Mózes 16:13–16; Károli)

A pészahal és a sávuóttal együtt ez a három, úgynevezett zarándokünnep egyike, melyen a Szentély fennállásának idején a zsidóknak Jeruzsálembe kellett menniük, hogy áldozatot mutassanak be.

Tovább itt: Szukkót – Wikipédia és itt

Share/Save

Újrafogalmazott hagyomány

haver — Sun, 09 Oct 2011 15:00:00 +0000

Az eightdays alkotócsoport azzal a céllal jött létre, hogy a kortárs design és tárgykultúra progresszív szemléletével újraértelmezze a hagyományos zsidó liturgia tárgyi elemeit.

FILTER Galéria

Miért készítettünk hanukiát?

A mai magyar zsidóság közösségi öndefiníciója nem a kulturális vagy hitbéli hovatartozás pozitív hagyományain nyugszik, még mindig erősen traumatizált a holokauszt emlékétől. Ennek lenyomataként a magyarországi zsidó kegytárgyak között nehezen találunk igazán korszerűt vagy design szemléletűt. A magyarországi zsidó otthonokba istorizáló utánérzés, jobb esetben nemzetközi design darabok vagy antik judaikák kerülnek. Másik oldalról tekintve, a judaika tervezés nemzetközi palettáján jelenleg nem találunk Magyarországról származó darabokat.

Tovább itt Trend-Guide

Share/Save

A szombati gyertyák

haver — Sun, 09 Oct 2011 10:17:11 +0000

A vallásos zsidó család számára a szombat – Sábát – hivatalosan a szombati gyertyák meggyújtásával kezdődik. Ezt a vallási kötelességet az asszonynak kell teljesítenie. Az a nő, aki házasságkötéséig egyedül élt, az esküvője utáni első szombaton köteles először gyertyát gyújtani. A szombati gyertyákat körülbelül napnyugta előtt húsz perccel kell meggyújtani.

Az egész judaizmusban nincs még egy parancsolat vagy vallási előírás, amely iránt annyi érzelem, odaadás, rajongás fejeződnék ki, mint a szombat iránt. Ez az egyetlen előírás, amely az imák költészetében megszemélyesítve van jelen: gyengéden Szombat menyasszonynak nevezik. A zsidók számára olyan a szombat, mint a sugárzó szépségű menyasszony, a báj és tisztaság költői jelképe, a szerelem és ragaszkodás tárgya. Szombat királynőnek, Sábát HáMálkának is hívják, mert a költők és misztikusok képzeletében a királynő is a fenségesség, szépség és báj szimbóluma, és ilyen a szombat is a zsidók számára. A szombattartó zsidók teljességgel átérzik ezeket a költői megközelítéseket.

Legalább két gyertyát kell gyújtani. Ezek a negyedik parancsolat kétféle szóhasználatát jelképezik: Záchor – Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed (2Mózes 20:9.) és Sámor – Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed (5Mózes 5:12.).

Share/Save

Mezuza

haver — Sun, 09 Oct 2011 09:07:43 +0000

Mezuza (héb.), az a pergamendarab, mely Mózes V. k. 6., 4-9 és 11., 13-31. verseit tartalmazza és papír, üveg, fém vagy fadobozba dugva, a vallásos zsidók lakásai valamennyi ajtófélfájára van rászögezve és jelképileg kifejezi Mózes V. k. 6., 9. és 11., 20. versének értelmét: «Ird fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra». A dobozra héber betükkel a «sáddáj» (Mindenható) szó van írva.

A S’má ima utáni parancsolatok azt is tartalmazzák, hogy a Tóra szavait az ajtófélfára is fel kell írni. Ennek a parancsolatnak a teljesítésére készülnek a szebbnél-szebb mezuza-tokok, melyeket a zsidó otthonokban azoknak az ajtóknak a jobboldali félfáira erősítenek fel, melyek olyan helyiségbe vezetnek, ahol alszanak vagy étkeznek. A tokban egy tekercsdarab található, mely a S’má imát tartalmazza. Csak az a kóser mezuza, melyben olyan tekercsdarabot helyeztek, amelyre a szöveget szakavatott személy, azaz szófer írta fel. A mezuza azt fejezi ki, hogy abban a házban, melynek ajtajára azt felerősítették, a Tóra parancsolatai irányadók. A mezuza tokjának alakja, színe vagy anyaga vallási szempontból közömbös. A mezuzával ellátott ajtón való belépéskor szokás a mezuzát megérinteni, majd a kezet megcsókolni.

Share/Save

Az engesztelés napja – Jom kipur

haver — Thu, 06 Oct 2011 16:37:40 +0000

Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdődő, a megtérés tíz napjának (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá) nevezett időszak, melyet félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktől való önmegtartóztatást írnak elő, ezzel is serkentve a megtérésre. A vallásos zsidók a nap nagy részét imával töltik a zsinagógában, de fontos észben tartani, hogy a böjt, az önsanyargatás és az ima csak eszközök, amelyek a megtérés intellektuális-spirituális célját szolgálják. Az ünnep dátuma: tisré hónap 10, minden szombati tilalom érvényes erre a napra, sőt, noha általában szombaton tilos böjtölni, ha jom kipur szombatra esik, akkor a böjtölés kötelező.

Tovább itt: Jom kipur

Share/Save

André Kertész Retrospektív

haver — Sat, 01 Oct 2011 20:02:56 +0000

Az év fotókiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2011. szeptember 30. – december 31.

A kiállítás szervezője a Jeu de Paume (Párizs) a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve

André Kertésznek soha nem volt a munkássága egészét átfogó, annak valós arányait és hangsúlyait feltáró retrospektív kiállítása. A Jeu de Paume-ban 2010 szeptemberében nyílt, s onnan további két helyszínen bemutatott tárlat, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum is fogad majd, ezt a hiányosságot szándékozik pótolni.

Kertész (Budapest, 1894-New York, 1985) fotográfusi tevékenysége több mint fél évszázadot ölel fel, s egyike azoknak a külföldre származott magyar mestereknek, akiknek nevét minden, fotográfiát kedvelő a 20. század legmeghatározóbb egyéniségei között tart számon. A kiállítás oldala

Self portrait by Andre-Kertesz

Share/Save