Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány

Május 9-én foglalkozást tartottunk a budapesti Benedek Elek Szakiskolában, ahol enyhe értelmi fogyatékkal élő diákok tanulnak.  Két csoport összevonásával mintegy 15 gyerek vett részt a rendhagyó órán.  Azt hiszem, egyhangúan kijelenthetjük, hogy ilyen élményben régen nem voltunk részünk: a légkör az első pillanattól kezdve nagyon barátságos volt, a diákok lelkesedessél és örömmel fogadtak minket, és ez a lelkesedés az egész foglalkozás során érezhető volt. Így persze nekünk is könnyű dolgunk volt, a feloldódás és a ráhangolódás szinte pillanatok alatt megtörtént, onnantól kezdve, pedig a foglalkozás utolsó percéig öröm volt jelen lenni és részt venni benne.

   Már a bevezető játéknál látszódott a diákok (és persze az önkéntesek) lelkesedése.

A képes játék után 3 csoportra oszlottak a diákok és a Haver-oktatók személyében „élő könyveket”  kölcsönözhettek ki. A diákok lelkesen olvasták őket, a könyvek pedig  saját történeteiken keresztül igyekeztek bemutatni zsidóságukat.

A beszélgetések és interaktív játékok mellett hórát is táncoltunk a diákokkal

A történetek mellett, a vallási élet egy-egy tárgya is előkerült.

Share/Save

 Hódmezővásárhely, 2012. május 5., péntek (MTI) – A Fidesz vezette kormány mindent megtett 2010 után annak érdekében, hogy valamennyi Magyarországon élő közösség, így a zsidó közösség számára is garantálja a biztonságot és a védelmet – jelentette ki Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester pénteken az alföldi városban.

“Egy olyan ország újjászervezésében és fölépítésében vagyunk érdekeltek, amely mindenki számára garantálja a biztonságot és az emberi jogok teljességét” – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési frakcióját vezető politikus Ilan Morral, Izrael magyarországi nagykövetével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
“Ennek értelmében minden, a magyarországi zsidó közösséget ért támadást a leghatározottabban visszautasítunk. Kompromisszum és kímélet nélkül lépünk föl az ilyen társadalmi törekvésekkel szemben” – mondta Lázár János.

A frakcióvezető példaként említette, hogy míg 2010 előtt Budapesten volt neonáci felvonulás, ma már ez elképzelhetetlen, és a kormány lényegében fölszámolta a Magyar Gárda tevékenységét is.

“A magyar valóság sokkal jobb, mint amit az európai vagy az amerikai újságok időnként írnak” – közölte a polgármester.
A politikus kifejtette: a Fidesz és a magyar kormány “baráti figyelemmel” tekint Izrael Államra, “gazdasági és politikai szövetségesnek” tartja. Az elmúlt 25 évben kifejezetten jó kapcsolatok épültek ki a két ország között. Magyarország támogatja támogatja Izraelnek azokat a törekvéseit, hogy modernizálja gazdaságát és társadalmát – mondta.

Ilan Mor hangsúlyozta, nagyon fontos a két ország közötti gazdasági partnerség, ebben komoly lehetőségek rejlenek.
A nagykövet elmondta, a zsidó közösség a magyar társadalom fontos része, nem etnikai csoportként kell kezelni őket, “ugyanúgy magyarok, mint bárki más, csupán a vallásuk különbözik”. A közösség fontos kapocs Magyarország és Izrael Állam között, konstruktív szerepet játszik a baráti viszony kialakításában – tette hozzá.

MTI 2012. május 4.

Share/Save

Pészách az egyik legismertebb és legjellegzetesebb zsidó ünnep. Az ünnepnek több elnevezése van, minden név egy másik jellegzetességéről tanúskodik, és más vallási jelentést hordoz. E nevek segítségével, de az ünnepek bemutatásakor használt szokásos struktúra megtartásával fogjuk a legfontosabbnak ítélt tudnivalókat közreadni.

A széder este – pészách talán legismertebb szokása a széder este megtartása. A héber סדר (széder) szó rendet jelent, és arra utal, hogy az estének pontos “forgatókönyve” van. Pészách niszán hónap 14-én kezdődik, és az áldozati kultusz megszűnése óta az egyiptomi kivonulásról való megemlékezés az este fő eseménye. A megemlékezés közös tanulással történik, melynek szabott rendje van, de ugyanakkor mégis lehetőséget ad az egyéni önkifejezésre. A tanulás akkor igazán sikeres, ha mindenki elmondja meglátásait, magyarázatait a hagyományos szövegekkel kapcsolatban, vagy akár csak megosztja a többiekkel az ünneppel kapcsolatos személyes élményeit, gondolatait. Az este főszereplői általában a gyerekek, és az egyik legfontosabb cél, hogy lehetőséget kapjanak a tanuláson keresztül az egykori események újraélésére, és így a történelmi esemény a személyes életük részévé váljon.

Tovább az ünnepről itt és itt.

A négy fiúról szóló hasonlat a zsidó nép különböző csoportjait mutatja be: az egyik a bölcs, a tanult Talmud-tudós, a másik az önző rosszcsont, a "gonosz", akit csak a saját hasa érdekel, a harmadik az együgyű, balga, akit könnyű "palira venni", míg a negyedik a "csöndes többség", amely "még kérdezni sem tud".

Share/Save

Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban, amely jelenleg a Baden-Württemberg tartományhoz tartozik, Stuttgarttól nagyjából 100 km-re keletre fekszik. Apja Hermann Einstein eleinte ágytoll-kereskedéssel foglalkozott, majd nyitott egy elektrokémiai műhelyt. Pauline Koch-al Stuttgart-Bad Cannstadtban házasodtak össze. A család zsidó volt, de Albert szülei nem követték a hagyományokat; a fiú katolikus általános iskolába járt, ahol anyja kívánságára hegedűleckéket vett.

Tovább itt:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein

http://www.biography.com

Share/Save

Purimot gyakran zsidó farsangnak is nevezik. Az ünnep keletkezésének történetét nem a Tórában, hanem a Biblia egyik utolsóként írott könyvében, Eszter tekercsében találjuk. E könyv cselekménye, noha bővelkedik fordulatokban, alapvetően egyszerű. Az események színtere Áchásvéros perzsa király (pontos azonosítása lehetetlen, de talán I. Xerxészről lehet szó, aki i.e. 485-464-ig uralkodott) birodalma. (Ha ez így van, akkor az események i.e. 483 és i.e. 473 között, hozzávetőleg 100 évvel a Salamon király által épített első jeruzsálemi szentély lerombolása után játszódnak.) A cselekmény egyik szála szerelmi történet: Áhchásvéros első felesége, Vásti királyné kegyvesztett lesz, és helyére egy fiatal zsidó nő, Eszter kerül, aki meghódítja az egész udvar és a király szívét is, de mindeközben titokban tartja származását. A cselekmény politikai szála egy Hámán nevű udvari elöljáró és a zsidó Mordekháj, egy másik udvari politikus konfliktusával indul. Hámán nemcsak Mordekháj halálát kívánja, hanem a birodalom összes zsidó lakosának kiirtását tervezi, és Eszter királyné Mordekhájjal együttműködve csak nagy nehézségek árán tudja meghiúsítani Hámán szándékát. Végül Hámán és a zsidók ellenségei elbuknak, Mordekháj királyi helytartó lesz, és a zsidók sorsa jóra fordul.

Olvass tovább itt

Share/Save

Harmadik generáció from Haver Foundation on Vimeo.

Harmadik generáció
rendező: Bán Dávid, riporter: Kálmán Alida, producer: Frida Balázs (43 perc, 2005)
Olyan huszonévesek, ifjú harmincasok mesélnek önmagukról, tudott, vagy az utóbbi időben felfedezett zsidó identitásukról, akik ezt az önmeghatározásukon túl valamilyen módon ki is fejezik. Újraszervezik egyesületeiket, újra élesztenek már-már kihalt szokásokat, felelevenítik a közösségeket, mindezzel egy a rendszerváltás után megélénkülő ifjú zsidó közösség alapjait tették le.

Share/Save

Szukkót (héberül סֻכּוֹת (pontozatlanul סוכות is) (lomb)sátrak, askenáz kiejtéssel Szuk(k)ajsz), az úgynevezett Sátrak ünnepe, másként: Hag hasszukkót.

A szukkót hét napon át tart, zárásaként a nyolcadik napon a Smíni aceret, vagyis az őszi záróünnep követi. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet.

Az ünnep lényege, hogy kifejezze az Isten gondviselésében való bizakodást és hitet. Ahogyan a Mindenható a pusztában gondoskodott népéről, úgy ezután is fog. Éppen ezért teszi a Biblia az ünnepet az aratás, betakarítás idejére:

„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belől vannak a te kapuidon. Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr, mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen! Minden esztendőben háromszor jelenjen meg közüled minden férfiú az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt; a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, és a sátorok ünnepén. De üres kézzel senki se jelenjen meg az Úr előtt!” (5 Mózes 16:13–16; Károli)

A pészahal és a sávuóttal együtt ez a három, úgynevezett zarándokünnep egyike, melyen a Szentély fennállásának idején a zsidóknak Jeruzsálembe kellett menniük, hogy áldozatot mutassanak be.

Tovább itt: Szukkót – Wikipédia és itt

Continue reading “Szúkot” »

Share/Save

Az eightdays alkotócsoport azzal a céllal jött létre, hogy a kortárs design és tárgykultúra progresszív szemléletével újraértelmezze a hagyományos zsidó liturgia tárgyi elemeit.

FILTER Galéria

Miért készítettünk hanukiát?

A mai magyar zsidóság közösségi öndefiníciója nem a kulturális vagy hitbéli hovatartozás pozitív hagyományain nyugszik, még mindig erősen traumatizált a holokauszt emlékétől. Ennek lenyomataként a magyarországi zsidó kegytárgyak között nehezen találunk igazán korszerűt vagy design szemléletűt. A magyarországi zsidó otthonokba istorizáló utánérzés, jobb esetben nemzetközi design darabok vagy antik judaikák kerülnek. Másik oldalról tekintve, a judaika tervezés nemzetközi palettáján jelenleg nem találunk Magyarországról származó darabokat.

Tovább itt Trend-Guide

Share/Save

A vallásos zsidó család számára a szombat – Sábát – hivatalosan a szombati gyertyák meggyújtásával kezdődik. Ezt a vallási kötelességet az asszonynak kell teljesítenie. Az a nő, aki házasságkötéséig egyedül élt, az esküvője utáni első szombaton köteles először gyertyát gyújtani. A szombati gyertyákat körülbelül napnyugta előtt húsz perccel kell meggyújtani.

Az egész judaizmusban nincs még egy parancsolat vagy vallási előírás, amely iránt annyi érzelem, odaadás, rajongás fejeződnék ki, mint a szombat iránt. Ez az egyetlen előírás, amely az imák költészetében megszemélyesítve van jelen: gyengéden Szombat menyasszonynak nevezik. A zsidók számára olyan a szombat, mint a sugárzó szépségű menyasszony, a báj és tisztaság költői jelképe, a szerelem és ragaszkodás tárgya. Szombat királynőnek, Sábát HáMálkának is hívják, mert a költők és misztikusok képzeletében a királynő is a fenségesség, szépség és báj szimbóluma, és ilyen a szombat is a zsidók számára. A szombattartó zsidók teljességgel átérzik ezeket a költői megközelítéseket.

Legalább két gyertyát kell gyújtani. Ezek a negyedik parancsolat kétféle szóhasználatát jelképezik: Záchor – Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed (2Mózes 20:9.) és Sámor – Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed (5Mózes 5:12.).

Share/Save

Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdődő, a megtérés tíz napjának (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá) nevezett időszak, melyet félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktől való önmegtartóztatást írnak elő, ezzel is serkentve a megtérésre. A vallásos zsidók a nap nagy részét imával töltik a zsinagógában, de fontos észben tartani, hogy a böjt, az önsanyargatás és az ima csak eszközök, amelyek a megtérés intellektuális-spirituális célját szolgálják. Az ünnep dátuma: tisré hónap 10, minden szombati tilalom érvényes erre a napra, sőt, noha általában szombaton tilos böjtölni, ha jom kipur szombatra esik, akkor a böjtölés kötelező.

Tovább itt: Jom kipur

Share/Save

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy 1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a többi zsidó egyház is kapjon belőle. A Mazsihisz ragaszkodik a jussához, a Köves Slomó rabbi vezette EMIH azonban örül, hogy az állam belátja, nem csak egy zsidó egyház van Magyarországon.

Tovább itt: index.hu

MAZSIHISZ EMIH Szim Shalom

Share/Save