Archive for the 'Identitás' CategoryPage 2 of 4
Rólunk szólva – A Kertész Ákos-vitáról
Most, hogy (felettébb szomorú) véget ért a “Kertész Ákos-vita”, érdemes kísérletet tenni a jelenség megértésére is. Azt, hogy Kertész szövege súlyosan igazságtalan és pontatlan, felesleges ezredszer is leszögezni, mert bár valóban így van, a kérdés már rég nem ez. A magyar sajtó egyes vidékein rendszeresen állnak elő ennél ezerszer durvább szövegekkel kormányközeli publicisták, akik még részlegesen sem hajlandók helyreigazítani önmagukat, mégsem veszik el díjaikat, ellenkezőleg, kitüntetik őket. A “jobboldali” felháborodás tehát egyoldalú és szemforgató.
Vári György, Magyar Narancs 2011.10.06.
Szeressük egymást, gyilkosok!
Vári György írása (Rólunk szólva, Magyar Narancs, 2011. október 6.) a holtról új vágányra tereli a Kertész Ákos hírhedt levele körül kialakult vitát, olyanra, melyen érdemes elrobognunk a legnyomasztóbb következtetésekig. Várinak igaza van abban, hogy Kertész leveléből nem az aggódó hazaszeretet szól, hogy az írás nem a nemzeti önostorozás hagyományának folytatása, hanem a kirekesztett, túlélő zsidó félelmi reakciója, panasza, fájdalma, keserűsége az együtt nem érző, be nem fogadó, a szörnyű múlttal szembe nem néző közeg miatt. “Ám ha panaszként ismerjük fel” ezt a szöveget, mondja Vári, “felhívhatjuk fogékony honfitársainkat, hogy próbálják átérezni, és pusztán ezzel meg is szüntetni a fájdalmat”.
Révész Sándor, Magyar Narancs 2011.10.13.
Reménytelen értelem és leverő érzelem – A Kertész Ákos-vitához
“…ami igaz, nem teszi a kort, ha nem jóváteszi.”
(Ingeborg Bachmann: Ami igaz)
Mindenekelőtt arról, ami – szándékaim szerint, s számomra – nem (a) vita tárgya. Kertész Ákos elhíresült megállapítása, miszerint a magyar “genetikusan alattvaló” bizony tarthatatlan, sértő és értelmetlen. Ha nem lenne nyegleség, óvatosan azt írnám (meg is kockáztatom): igazi butaság. Erről nincs mit és nincs kivel vitatkozni, lévén ebben az egyben, ha semmi másban nem is, minden megszólaló egyetért. Amint azt is beláthatónak vélem, hogy volt ennek a vita helyett lefolytatott nyilvános megalázásnak egy olyan, korai szakasza, amikor Kertész még nem formálisan, hanem valóban visszavonhatta volna mindezt. Ha nem tette, az az ő dolga, nékem nem tisztem, hogy kioktassam.
György Péter, Magyar Narancs 2011.10.20.
Szukkót (héberül סֻכּוֹת (pontozatlanul סוכות is) (lomb)sátrak, askenáz kiejtéssel Szuk(k)ajsz), az úgynevezett Sátrak ünnepe, másként: Hag hasszukkót.
A szukkót hét napon át tart, zárásaként a nyolcadik napon a Smíni aceret, vagyis az őszi záróünnep követi. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet.
Az ünnep lényege, hogy kifejezze az Isten gondviselésében való bizakodást és hitet. Ahogyan a Mindenható a pusztában gondoskodott népéről, úgy ezután is fog. Éppen ezért teszi a Biblia az ünnepet az aratás, betakarítás idejére:
„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belől vannak a te kapuidon. Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr, mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen! Minden esztendőben háromszor jelenjen meg közüled minden férfiú az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt; a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, és a sátorok ünnepén. De üres kézzel senki se jelenjen meg az Úr előtt!” (5 Mózes 16:13–16; Károli)
A pészahal és a sávuóttal együtt ez a három, úgynevezett zarándokünnep egyike, melyen a Szentély fennállásának idején a zsidóknak Jeruzsálembe kellett menniük, hogy áldozatot mutassanak be.
Tovább itt: Szukkót – Wikipédia és itt
Az eightdays alkotócsoport azzal a céllal jött létre, hogy a kortárs design és tárgykultúra progresszív szemléletével újraértelmezze a hagyományos zsidó liturgia tárgyi elemeit.
Miért készítettünk hanukiát?
A mai magyar zsidóság közösségi öndefiníciója nem a kulturális vagy hitbéli hovatartozás pozitív hagyományain nyugszik, még mindig erősen traumatizált a holokauszt emlékétől. Ennek lenyomataként a magyarországi zsidó kegytárgyak között nehezen találunk igazán korszerűt vagy design szemléletűt. A magyarországi zsidó otthonokba istorizáló utánérzés, jobb esetben nemzetközi design darabok vagy antik judaikák kerülnek. Másik oldalról tekintve, a judaika tervezés nemzetközi palettáján jelenleg nem találunk Magyarországról származó darabokat.
Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdődő, a megtérés tíz napjának (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá) nevezett időszak, melyet félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktől való önmegtartóztatást írnak elő, ezzel is serkentve a megtérésre. A vallásos zsidók a nap nagy részét imával töltik a zsinagógában, de fontos észben tartani, hogy a böjt, az önsanyargatás és az ima csak eszközök, amelyek a megtérés intellektuális-spirituális célját szolgálják. Az ünnep dátuma: tisré hónap 10, minden szombati tilalom érvényes erre a napra, sőt, noha általában szombaton tilos böjtölni, ha jom kipur szombatra esik, akkor a böjtölés kötelező.
Tovább itt: Jom kipur
Mától kapható Kertész Imre Nobel-díjas magyar író 2001 és 2003 között írt 240 oldalas naplója Mentés másként címmel.
Kertész Imre 2001 és 2003 között írt 240 oldalas naplója Mentés másként címmel jelenik meg pénteken. A Nobel-díjas magyar író kötetében arról az időszakról mesél, amikor eldöntötte, hogy Budapestről Berlinbe költözik, és amikor 2002 őszén megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Kertész ebben az időszakban próbálta meg befejezni Felszámolás című regényét, de a személyes hangvételű olvasmányból megtudhatjuk azt is, hogy miért tért át Kertész Imre a számítógépen való írásra.
Véleményt mond Kundera regényeiről, de többször felbukkan Franz Kafka neve is, kitér egy Pilinszky-lemezre, amelyet szívesen hallgat, reagál a közéleti és világpolitikai eseményekre és a kelet-európai demokráciák jövőjéről, jelenéről is leírja gondolatait. A kötetből kiderül, hogy amikor a Sorstalanságból Koltai Lajos filmet készített, Kertész Imre mindennap tizenkét órát dolgozott a forgatókönyvön.
Az író folyamatosan az életről, az ember mibenlétéről, a zsidóságról és Auschwitzról elmélkedik – emelte ki Péczely Dóra, a könyvet megjelentető Magvető kiadó főszerkesztője. Kiderül a műből az is, Kertész szerint „miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség”. A hivatalos bemutatót a tervek szerint október 18-án tartják.
Narancs XXIII. évf. 35. szám(2011.09.01. – 2011-09-01) publicisztika, Váradi Luca
Egy budapesti szakközépiskola tizenegyedikes diákjaival beszélgetek; az öt fiú egy osztályba jár, jó barátok, mert hasonlóan gondolkoznak a világ dolgairól. Szívesen megosztják velem a nézeteiket, örülnek, hogy elmondhatják a véleményüket. Amikor a Magyarországon élő külföldiekről kérdezem őket, mindenkinek a cigányok jutnak először az eszébe. Kétkedve fogadják a felvilágosítást, hogy a romák is magyar állampolgárok. Végül azzal nyugtatják meg egymást, hogy lehet, hogy magyar állampolgárok, de akkor is bevándorlók. Hasonlóan vélekednek egy budai gimnázium diákjai is. ‘k is a külföldiek közé sorolják a romákat, és határozottan képviselik azt a nézetet, hogy valaki nem lehet egyszerre magyar és cigány.
Tovább itt: mancs.hu
2011. március 19. 15:40
A kormány megújítja a magyar zsidó közösségekkel és a nemzetközi zsidó szervezetekkel zajló egyeztetések formáját, és azt a korábbinál szélesebb körben, több témában, intenzívebben kívánja folytatni – a megindult tárgyalásokról kérdezte a kormány.hu a még január 31-én megkezdett tárgyalásokat vezető és koordináló közigazgatási államtitkárt, Gál András Leventét.
tovább itt: Kormányzati Portál
A májusi hitközségi választásokra nyilván hosszú árnyékot vetnek majd az előző áprilisban lezajlott országgyűlési választások és azok egyre komolyabb következményei. Olyan pillanatban kéne visszaszereznünk autonómiánkat, amikor a demokrácia kulcsintézményeinek sora veszíti el azt. De jó, ha nem felejtjük, az autonómia (jó esetben) nem pusztán intézményes állapot, hanem belső hangoltság is, ezt pedig nehezebb kívülről „felszámolni”, mint az intézmények önállóságát. Vagyis, akár élhetnénk is az alkalommal. Ráadásul a kormányzat európai léptékben egyedülálló hatalomösszpontosító igyekezete, autoriter állameszménye Magyarországon akkor is kivált sajátosan zsidó félelmeket, ha zsidóként nincs is több okunk az aggodalomra, mint magyar állampolgárként. Ez a hatalom ugyanis egyértelműen nem antiszemita.
tovább itt: szombat.org
Miközben a külföldi sajtó Budapest fasizálódásáról cikkez, a kormány kiszorította a városból az újfasiszta szervezeteket. A magyarországi neonáciveszély valós mértékéről kérdeztük Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját.
“Zsidókként azt a kérdést kell feltennünk, mit várhat a közösség a kormánytól.”
tovább itt: hetivalasz.hu
