Archive for the 'Identitás' Category
2010. Szeptember 05. Vasárnap, 19:00
http://www.matisyahuworld.com/
http://www.zsidonyarifesztival.hu
via: http://www.divany.hu
A judaizmusnak rengeteg irányzata van, de ami a legérdekesebb, a neológia, azaz a zsidó újító mozgalmak speciálisan magyar ága. Történelmi kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchiában születő reformista irányzathoz kötődik, később azonban visszakanyarodott a zsidóság hagyományőrzőbb, konzervatívabb formáihoz.
AJAMI (AJAMI ), izraeli film, 120 perc, 2009
http://www.akino.hu/mozi/ajami
Ajami Tel Aviv azon negyede, ahol muszlimok, zsidók és keresztények eltérő vallású közössége él együtt. A film öt történetben mutatja be Ajami hétköznapjait. A film tavaly megnyerte Cannes-ban az Arany Kamera díjat, illetve jelölték az idei Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
http://www.the-match-factory.com/films/items/ajami.html
Magyarországi bemutató: 2010. április 1.
Forgalmazó: Szuez Film Kft.
Írta és rendezte: Scandar Copti, Yaron Shani
Szereplők: Fouad Habash, Nisrine Rihan, Elias Saba, Youssef Sahwani, Abu George Shibli, Ibrahim Frege, Scandar Copti, Shahir Kabaha, Hilal Kabob, Ranin Karim, Eran Naim, Sigal Harel, Tamar Yerushalmi, Moshe Yerushalmi
Ajami Tel Aviv azon negyede, ahol muszlimok, zsidók és keresztények eltérő vallású közössége él együtt. A film öt történetben mutatja be Ajami hétköznapjait.
Jaffa kikötőjének Ajami elnevezésű része a kultúrák olvasztó tégelye, ahol konfliktusokkal terhes kapcsolatban élnek egymás mellett különböző világszemléletű zsidók, muszlimok és keresztények. Az időben oda-vissza utazva, illetve más-más szereplők életébe pillantva válhatunk annak tanúivá, hogy milyen elviselhetetlen az a helyzet, ami itt kialakult. Az érzékeny 13 éves Nasri és bátyja, Omar családjukkal együtt rettegésben élnek, amióta nagybátyjuk szerencsétlenül megsebesített egy prominens klántagot. Malek, a naív palesztin menekült feketén dolgozik Izraelben, hogy az anyja életét megmentő operációra gyűjtsön pénzt. A tehetős palesztin Binj csodálatos jövőről álmodik zsidó menyasszonyával. A zsidó rendőr, Dando megszállottan keresi eltűnt bátyját. Az emberi lét tragikus törékenységét érhetjük tetten Ajami közösségének mindennapjaiban, ahol ellenségek élnek szomszédként. Semmilyen más helyszín nem ábrázolhatná jobban a különböző világok drámai összeütközését.
Ajami jeleníti meg mindkét – a palesztin és izraeli – kultúra egyetlen valóságát. A film két rendezője Scandar Copti és Yaron Shani személyében is tükröződik az arab-izraeli konfliktus két perspektívája. Annak ellenére, hogy más társadalmi háttérrel rendelkeznek, mindketten ugyanazt a lelkesedést táplálják a mozi és az emberiség iránt. A film forgatása alatt – miközben egyre mélyebbre ástak a valóságban – szoros barátság alakult ki köztük.
Váti Gyuri írása
Anna Maria Haberman: Tamás könyve (Kieselbach-galéria, 2010)
Tamás egy olyan kisfiú, akinek életére, arra, hogy egyáltalán a földön volt, egy véletlen folytán derült csak fény. Nővére, aki sosem hallott róla, halott apja hagyatékából kerültek elő olyan levelek, amelyeket még elolvasni sem tudott, hiszen nem értett magyarul, édesapja – egy magyar zsidó – anyanyelvén. A szövegek, amelyeket megtalált egy apa és fia közti levelezés dokumentumai, Tamás mesél bennük életéről, terveiről Olaszországba költözött, anyjától elvált, orvos édesapjának Bajáról, nagyszüleitől. Tamást később deportálják és meggyilkolják Auschwitzban, édesapja pedig soha nem beszél róla második házasságából született lányának, Anna Mariának, de őrzi leveleit egy lánya számára hozzáférhetetlen nyelven. Amikor Anna Maria megtalálja és lefordíttatja a leveleket, szólításnak érzi őket, olyan szólításnak, amire csak úgy válaszolhat bármit is, ha újrateremti, legalább egy könyvben a kisfiú alakját. Az ő megszólalásai, arra irányuló kísérletei, hogy idősödő asszonyként testvérévé tegye az ismeretlen, évtizedek óta halott kisgyermeket, e kísérlet reménytelensége és elkerülhetetlensége teszi könyvvé, megrázó könyvvé a fényképdokumentumokból és levéldokumentumokból álló kötetet, a Kieselbach-galéria könyvsorozatának második darabját, ami egy-egy súlyos krízist jelölő magyar történelmi dátumhoz kapcsolódva ad ki dokumentatív, albumszerű, személyes történeteket elbeszélő könyveket. A Tamás könyve különösen jól használható oktatási célokra.
kapcsolódó anyag itt: KULTÚRA.HU
Sólyom László Köztársasági Elnök előadása
Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
2002-ben egy időben nyílt meg a tel aviv-i Nahum Goldman Zsidó Diaszpóra Múzeum virtuális kiállítása a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról, és jelent meg a most útjára bocsátott könyv, a Hágár országa eredeti, angol nyelvű kiadása. A könyv egy sorozat része, amely bemutatja a zsidó közösségek életét és sorsát a Föld egyes országaiban. Maga a Diaszpóra Múzeum, a könyv társkiadója, ugyanezt teszi. A babiloni fogságtól kezdve máig a legkülönbözőbb utakat kínálja a zsidó nép történelme megismeréséhez, közelítsen az érdeklődő bár a vallás, a politikatörténet, a nyelv, a családtörténet, a kultúra vagy a gazdaság felől. Természetesen a Múzeum mindenkihez szól. De ez a hatalmas, és a legmodernebb technikát alkalmazó vállalkozás mégis, mindenek előtt a személyes azonosulást szolgálja a történelemmel, a zsidó történeti identitás ébren tartását az egész világon. Ezért úgy vezet el a gyökerekhez minden zsidót, hogy ismerje meg és élje át, hogyan éltek a zsidóság közös és konstitutív értékei az adott helyi közösségben.
Ennek célkitűzésnek most egy nem tervezett, de örömmel fogadott oldalhajtása támadt: a Hágár országa magyar nyelvű kiadása. A Hágár országa – úgy érzem – mindenek előtt a nem zsidóknak szól. Hangsúlyozom, hogy elsősorban, sőt azt mondanám, hogy az eredeti könyv feladatának betöltése mellett, hiszen ez utóbbit a könnyebb hozzáférhetőség és a fordítás megkönnyíti és felerősíti a magyarországi zsidóság körében. Biztosan itthon is erősíti a zsidó gyökereket ez a könyv, s megvan a hatása Elie Wiesel már az angol kiadás borítójára is kitett szavainak: a magyarországi zsidóknak minden okuk megvan a büszkeségre – kiemelkedő személyiségeik és teljesítményeik ebben a könyvben az őket megillető helyre kerülnek.
De ugyanezt a nem zsidóknak is ismernie kell. A könyv magyar kiadásának kezdeményezője, Antall Péter a párbeszédet akarta szolgálni azzal, hogy segít reális képet alkotni az ezer esztendős közös múltról, az együvé tartozásról, a zsidóság szerepéről a polgári átalakulásban. Az előítéletek ellenszere a tárgyilagos tudás, sőt a széleskörű ismeret, hiszen csak annak alapján lehet differenciált véleményt alkotni. A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés. Teljesen érthető, hogy a vészkorszak után mindmáig a holokauszt, és az antiszemitizmus elleni fellépés az uralkodó témák a zsidó-nem zsidó viszony tekintetében Magyarországon. De még ezekben is nagy szükség van szélesebb történelmi beágyazásra, vagy például szociológiai, lélektani elemzésre is, ha a máig érő hatásokat követni akarjuk. S emellett – hangsúlyozom, mellettük – szükség van a magyarországi zsidósággal való együttélés pozitív oldalainak bemutatására is. S bár éppen a kép differenciálásában segít az a megéledő figyelem, amely a háború alatt a zsidókat mentő emberek felé fordul, ez első lépés lehet. Együttélésünk összetett és érzékeny kapcsolatait, ezek kölcsönös hasznát legalább a 19. század közepétől volna jó bevinni a köztudatba.
Continue reading “Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében” »
Source: www.tabletmag.com
Király Street, the main shopping street in on of Budapest’s largest Jewish neighborhoods, in 1929. Photo by Imre Kinszky.
Diszkrimináció, gyűlölet, intolerancia a mai világ számos problémájának kiváltó oka. Minden országban, minden kontinensen különböző hátterű emberek igyekeznek egymás mellett élni. Igaz, hogy számos különbség van köztünk, beleértve származásunkat, kultúránkat vagy vallásunkat. De ezek a különbségek valóban elválasztanak bennünket?
Harold Pinter (London, 1930. október 10. – London, 2008. december 24.) angol drámaíró, forgatókönyvíró, színész, rendező, polgárjogi aktivista. Írói álneve Harold Pinta. Művészneve (színészi álneve) David Baron. A második világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Jelentősebb művei: A gondnok, Az étellift, Árulás és a Holdfény című drámák.
Harold Pinter London munkásnegyedében, Hackney-ban született. Szülei Angliában született zsidók voltak. Lengyelországból származnak.
Pinter jelentősebb művei gyakran egyetlen erőteljes vizuális képből indulnak ki, mint egy egyágyas szoba, amelynek bérlőit ismeretlen erők vagy emberek fenyegetik, és amely fenyegetés pontos okait sem a szereplők, sem a nézők nem tudják kideríteni. A szereplők tetteit a túlélésért vívott harcuk határozza meg. A nyelvet nem csak mint a gondolatok kifejezésének eszközét használják, de fegyverként is. A szavak mögött félelem rejtőzik, a csendjük a félelem, a harag és az uralom csöndje, félelem a meghittségtől.
2002 novemberében beszédet tartott az angol parlament alsóházában, melyben állást foglalt az Irak elleni úgynevezett „megelőző háborúról”. Bush a következőket mondta: „Nem fogjuk megengedni, hogy a világ legrosszabb vezetőinek kezében a világ legszörnyűbb fegyverei legyenek”. „Helyes” – mondta Pinter. „De nézz a tükörbe haver. Te vagy az.”
Háborúellenességének adott hangot a 2003-ban megjelent Háború: Nyolc vers és egy beszéd című verseskötetében is. 2005 februárjában – a Nobel-díj elnyerésének évében – Pinter bejelentette, hogy felhagy a drámaírással. „Írtam 29 darabot – nyilatkozta. – Ez nem elég?”
Még több infó itt
A londoni Oi Va Voi zenekar 1999-ben bukkant fel a nemzetközi világzenei porondon, és azonnal akkora feltűnést keltett, hogy akkoriban hivatalosan kiadott lemez híján is jelentős fesztiválmeghívásokat kapott. Azóta több lemezt is kiadtak.
Oi Va Voi weboldal itt
Continue reading “Identitás, Zene: Oi Va Voi, téli napokra!” »
Egy szórakoztató “b” kategóriás: asszimiláció, harc, kultúra, nyelv, vallás és/vagy valami hasonló, és/vagy anélkül, hagyomány, új hagyomány, és a régi-új Hanuka és Karácsony.
olvasd még: Bálint Anna “Hanukarácsony?” a pilpul.net-en és SEmES bejegyzését a judapest.org-on
és egy kis plusz: teszt!
“Because Jews Come in All Colors” Poster Text In boxes: DID YOU KNOW? The Jews of China built their famous “Purity and Truth” Synagogue in the third year of the Da Ding period (1163) of the Jin (Golden Tartar) Dynasty, in the ancient Chinese capitol city of Kaifeng. DID YOU KNOW? 15,000 Black African Jews, who trace their 3,000-year history to the time of Israel’s King Solomon, were flown from Ethiopia to Israel in 36 hours in May 1991. DID YOU KNOW? Spanish & Portuguese “Crypto” (secret) Jews arrived in New Mexico some 500 years ago, fleeing the Spanish Inquisition. Their descendents still recite Shabbat blessings in Ladino (archaic Spanish). DID YOU KNOW? In India, the Bene Israel community – their ancestors arrived there 2,000 years ago – are called “Shanwar Telis” (Saturday Oil Pressers) as they refrain from work on the Shabbat. DID YOU KNOW? The Jews of Morocco make pilgrimage each year to the tombs of 13 Holy Sages, and celebrate a unique Jewish holiday called Mimunah. At bottom: The community of Jews of Color in the United States is growing & flourishing.
Photographer Frederic Brenner has traveled for nearly two decades, photographing Jews in more than forty countries and capturing the diversity of their experiences in the Diaspora. Ten years ago in celebration of the fiftieth anniversary of Israel, Brenner has produced an exquisitely crafted book of black and white photographs of members of some fourteen recent immigrant families, all of whom he had previously photographed in their native countries: in Yemen, Ethiopia, Russia, Yugoslavia, United States, France, England, and India.
Tzabari Zendani families Wadi Amlah Yemen 1985, Frederic Brenner
Tzabari Zendani families Kikar Rabin, Tel-Aviv Israel 1997, Frederic Brenner
Continue reading “People: Frederic Brenner, photographer and Yehuda Amichai, poet” »
Zene, NYC, Erran Baron Cohen és mások
Els van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. HVG Kiadó, Budapest, 2005. 281 oldal.
Egy könyv és könyvismertetés: klikk!
A film 1998-ban a Sundance Filmfesztivál Közönségdíját, valamint a Velencei Filmfesztiválon a Kritikusok díját nyerte el.
Continue reading “Film: Train de vie (Életvonat)” »
