Archive for the 'Diákoknak' Category
Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba címmel nyílt kiállítás 2012. május 14-én 14 órakor a Holokauszt Emlékközpontban. 1944-ben e napon indult meg a magyar zsidók tömeges deportálása az Auschwitz-birkenaui haláltáborba, a tárlat a tragédia 68. évfordulójára készült. A vándorkiállítás létrehozásával az Emlékközpont célja, hogy középiskolás diákok, tanáraik és a téma iránt érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását.
Tovább itt: Múlt-kor történelmi portál
Május 9-én foglalkozást tartottunk a budapesti Benedek Elek Szakiskolában, ahol enyhe értelmi fogyatékkal élő diákok tanulnak. Két csoport összevonásával mintegy 15 gyerek vett részt a rendhagyó órán. Azt hiszem, egyhangúan kijelenthetjük, hogy ilyen élményben régen nem voltunk részünk: a légkör az első pillanattól kezdve nagyon barátságos volt, a diákok lelkesedessél és örömmel fogadtak minket, és ez a lelkesedés az egész foglalkozás során érezhető volt. Így persze nekünk is könnyű dolgunk volt, a feloldódás és a ráhangolódás szinte pillanatok alatt megtörtént, onnantól kezdve, pedig a foglalkozás utolsó percéig öröm volt jelen lenni és részt venni benne.
Már a bevezető játéknál látszódott a diákok (és persze az önkéntesek) lelkesedése.
A képes játék után 3 csoportra oszlottak a diákok és a Haver-oktatók személyében „élő könyveket” kölcsönözhettek ki. A diákok lelkesen olvasták őket, a könyvek pedig saját történeteiken keresztül igyekeztek bemutatni zsidóságukat.
A beszélgetések és interaktív játékok mellett hórát is táncoltunk a diákokkal
A történetek mellett, a vallási élet egy-egy tárgya is előkerült.
Haver felmérés: 500 kérdőív kitöltve – Attitűdök a zsidókról és a zsidóságról. Kattints a képre a részletes infóért.
Hódmezővásárhely, 2012. május 5., péntek (MTI) – A Fidesz vezette kormány mindent megtett 2010 után annak érdekében, hogy valamennyi Magyarországon élő közösség, így a zsidó közösség számára is garantálja a biztonságot és a védelmet – jelentette ki Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester pénteken az alföldi városban.
“Egy olyan ország újjászervezésében és fölépítésében vagyunk érdekeltek, amely mindenki számára garantálja a biztonságot és az emberi jogok teljességét” – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési frakcióját vezető politikus Ilan Morral, Izrael magyarországi nagykövetével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
“Ennek értelmében minden, a magyarországi zsidó közösséget ért támadást a leghatározottabban visszautasítunk. Kompromisszum és kímélet nélkül lépünk föl az ilyen társadalmi törekvésekkel szemben” – mondta Lázár János.
A frakcióvezető példaként említette, hogy míg 2010 előtt Budapesten volt neonáci felvonulás, ma már ez elképzelhetetlen, és a kormány lényegében fölszámolta a Magyar Gárda tevékenységét is.
“A magyar valóság sokkal jobb, mint amit az európai vagy az amerikai újságok időnként írnak” – közölte a polgármester.
A politikus kifejtette: a Fidesz és a magyar kormány “baráti figyelemmel” tekint Izrael Államra, “gazdasági és politikai szövetségesnek” tartja. Az elmúlt 25 évben kifejezetten jó kapcsolatok épültek ki a két ország között. Magyarország támogatja támogatja Izraelnek azokat a törekvéseit, hogy modernizálja gazdaságát és társadalmát – mondta.
Ilan Mor hangsúlyozta, nagyon fontos a két ország közötti gazdasági partnerség, ebben komoly lehetőségek rejlenek.
A nagykövet elmondta, a zsidó közösség a magyar társadalom fontos része, nem etnikai csoportként kell kezelni őket, “ugyanúgy magyarok, mint bárki más, csupán a vallásuk különbözik”. A közösség fontos kapocs Magyarország és Izrael Állam között, konstruktív szerepet játszik a baráti viszony kialakításában – tette hozzá.
MTI 2012. május 4.
A Cékl’art képző- és iparművészeti mustra idén május 5. és 13. között a Gozsdu-udvarban az identitás fogalmát járja körbe. A kiállítók pályázat útján kerültek be, a kezdeményezés célja a fiatal alkotók támogatása.
A hívószó 2012-ben az I-dentitiy, vagyis identitás – a téma kapcsán a Cékl’art a Haver Alapítvánnyal is együtt dolgozik és amely a Gozsdu-udvarban tart műhelyfoglalkozásokat, május 7. és 11. között 14:00 órától.
A hívószó 2012-ben az I-dentitiy, vagyis identitás – a téma kapcsán a Cékl’art a Haver Alapítvánnyal is együtt dolgozik és amely a Gozsdu-udvarban tart műhelyfoglalkozásokat, május 7. és 11. között 14:00 órától.
A kiállításról bővebben itt: fidelio.hu
Holokauszt emléknap – Svéd házelnök: szükség van jó viselkedésmintákra
Budapest, 2012. április 15., vasárnap (MTI) – Szükség van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, és egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta a svéd parlament elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.
Per Westerberg, a budai rakparton összegyűlt több ezer ember előtt úgy fogalmazott: a zsidókat mentő Raoul Wallenberg diplomata nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista.
Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.
Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája mindenkit emlékeztet erkölcsi felelősségére, mert “kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”.
Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videoüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a Soa feledésbe merüljön.
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke, akinek felszólalását többen hangos nemtetszéssel fogadták, úgy fogalmazott: “a nyilas és hitlerista világ nem a magyar nép világa volt, nem a magyar nép kívánságára mentek végbe a holokauszt borzalmai.” A zord idők azonban az egész magyar népet érintették – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy ő maga is együtt dolgozott Wallenberggel.
Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, tiszteletükre emléktáblát avatni, ösztöndíjat alapítani – mondta.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára rakpartról indult el, ahol Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt gyilkolták meg, akiket a rendházban rejtegetett.
A bíboros kijelentette: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert “a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”
Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, függetlenül attól, hogy azt ki teszi vagy mondja.
Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre, “mindarra, ami velünk történt”.
Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Salkaházi Sára halála a tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott.
Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek – mondta a nyugalmazott országos főrabbi.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: “ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait, és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”.
A holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriási meteorológiai léggömböt engedtek fel, amelyen a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.
Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Izraelita Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Kövér László és Lezsák Sándor felkonferálásakor többen fütyültek.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidót gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
MTI 2012. április 15., vasárnap 20:31
A kor hazug és színészkedő volt. Nyolcvanas éveknek hívták ez időt. A forradalom utáni Magyarország ál és valódi pátosza még virágzott, mint a tök. Az élet csak küzdelmeiben valódi; a létfenntartáson túl szerették mindenféle hóbortokkal bolondítani magukat az emberek. Tiszaeszlár robbantgatta az alig elhelyezkedett új társadalmat. Az antiszemitizmus fellobban Magyarországon, ahol nemrégen még szerették a zsidókat, míg azok korcsmárossággal és uzsoráskodással foglalkoznak. Mindenkinek megvolt a maga házi zsidaja, a zsidóbarátja, testi-lelki jóembere, aki “más” volt, mint a többi zsidó. Midőn azonban a társadalomban kezdett elhelyezkedni szükségszerűség szerint az új elem, midőn mindenféle keserűségek, szegénységek, elzüllöttségek hervasztották el a régi, korhadt Magyarországot: a síkra szállott, mint egy erőtlen, elaggott lovag az új társadalom ellen. Végső csata volt az eszlári vérvád, amelynek fantasztikus meséjében soha sem hittek az okos emberek, csupán ürügy volt a hadjárat megkezdésére, mint az aesopusi mesében a farkas és bárány veszekedése. Még egyszer felemelkedett az elöregedett Magyarország, az elnyűtt, elpudvásodott, elmaradt régi világ, és hadat üzent a fészekrakó madarak hangosságával elhelyezkedő új társadalomnak. Szomorú, szégyenletes, elbutult korcsmahecc volt ez. De nem volt az országban ember, akit ne érdekelt volna a nyíregyházi törvényszék tárgyalása, ahol fiskálisok rabulisztikája és tönkrement, bosszúszomjas elemek fogcsikorgató dühe csapott össze. Bizony rosszul is végződhetett volna az eszlári pör, ha nincs néhány okos ember Mária országában. A mai társadalom sorsa két-három nagyeszű táblabíró kezében volt.
Irodalmi kalendárium, 1918
http://mek.niif.hu/00800/00869/html/01.htm#15
Az ADL (Rágalmazás Ellenes Liga) által a napokban közé tett felmérés alapján Magyarország kiemelt helyet foglal el Európában – már ami az antiszemitizmust illeti. A felmérésben feltett kérdések, ugyanakkor tartalmilag és megfogalmazásukban is erősen vitathatók.
Egyes vélemények szerint az eredmények nem is az antiszemitizmus mértékére mutatnak rá, hanem sokkal inkább egy-egy zsidókkal kapcsolatos sztereotípiát erősítenek meg. Mi, a Haver Alapítvány önkéntesei a kulturális párbeszéd jegyében immáron 10 éve tartunk zsidósággal, identitással, toleranciával kapcsolatos foglalkozásokat, vitákat és egyéb programokat középiskolásoknak, főiskolásoknak és egyetemistáknak. Évtizedes tapasztalatunk azt mutatja, hogy a társadalomban megjelenő intolerancia nemtudásból, téves ismeretekből táplálkozik. Úgy gondoljuk, hogy a nyitás és a párbeszéd segítségével ezeken a negatív attitűdökön változtatni lehet, programjaink során kérdéseket fogalmazunk meg, és a diákságot is erre ösztönözzük.
Az ADL kutatását olvasva, úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk a saját kérdőívünket. Kisebb hangsúlyeltolásokkal megpróbáltuk újragondolni, kibővíteni ezeket a kérdéseket, relevánsabbá tenni a mai magyar társadalom szempontjából is.
New York, NY, March 20, 2012 Anti-Semitic attitudes in ten European countries remain at “disturbingly high levels,” according to a new poll from the Anti-Defamation League (ADL) released today, with large swaths of the population subscribing to classical anti-Semitic notions such as Jews having too much power in business, being more loyal to Israel than their own country, or “talking too much” about what happened during the Holocaust.
The overall findings among the countries for which comparison data is available:
- Austria experienced a slight decrease, to 28 percent from 30 percent in 2009.
- France: The overall level of anti-Semitism increased to 24 percent of the population, up from to 20 percent in 2009.
- Germany: Anti-Semitism increased by one percentage point, to 21 percent of the population.
- Hungary: The level rose to 63 percent of the population, compared with 47 percent in 2009;
- Poland: The number remained unchanged, with 48 percent of the population showing deep-seated anti-Semitic attitudes.
- Spain: Fifty-three percent (53%) percent of the population, compared to 48 percent in 2009.
- United Kingdom: Anti-Semitic attitudes jumped to 17 percent of the population, compared to 10 percent in 2009.
Source: ADL (adl.org)
