Magyarország 2010: a »jobboldali« poén sztereotip állításai szerint így néz ki egy …-s:

1. budapesti, biciklista, rasztahajú és kábítószerezik, édesapja pedig »lobbista«

2. szombaton nem dolgozik

3. zsidó barátai (Dávid és Eszter) egy izraeli kibucból érkeznek hozzá látogatóba, fővárosi ismerőseinek neve Ádám és Sára

4. a Kőlevesbe, az Instantba és a Gödörbe jár szórakozni, ill. étkezni, ahol kóser termékeket fogyaszt és klezmert hallgat

5. az amerikai nagykövetség autóján néger sofőr furikázza

6. jaffát kap ajándékba közel-keleti barátaitól (…)

Jobbklikk Békés Márton: Szalonzsidózás szalon nélkül

Don’t let opinion become fact!

M.I.A, Born Free from ROMAIN-GAVRAS on Vimeo.

AJAMI (AJAMI ), izraeli film, 120 perc, 2009

http://www.akino.hu/mozi/ajami

Ajami Tel Aviv azon negyede, ahol muszlimok, zsidók és keresztények eltérő vallású közössége él együtt. A film öt történetben mutatja be Ajami hétköznapjait. A film tavaly megnyerte Cannes-ban az Arany Kamera díjat, illetve jelölték az idei Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

http://www.the-match-factory.com/films/items/ajami.html

Magyarországi bemutató: 2010. április 1.

Forgalmazó: Szuez Film Kft.
Írta és rendezte: Scandar Copti, Yaron Shani
Szereplők: Fouad Habash, Nisrine Rihan, Elias Saba, Youssef Sahwani, Abu George Shibli, Ibrahim Frege, Scandar Copti, Shahir Kabaha, Hilal Kabob, Ranin Karim, Eran Naim, Sigal Harel, Tamar Yerushalmi, Moshe Yerushalmi

Ajami Tel Aviv azon negyede, ahol muszlimok, zsidók és keresztények eltérő vallású közössége él együtt. A film öt történetben mutatja be Ajami hétköznapjait.
Jaffa kikötőjének Ajami elnevezésű része a kultúrák olvasztó tégelye, ahol konfliktusokkal terhes kapcsolatban élnek egymás mellett különböző világszemléletű zsidók, muszlimok és keresztények. Az időben oda-vissza utazva, illetve más-más szereplők életébe pillantva válhatunk annak tanúivá, hogy milyen elviselhetetlen az a helyzet, ami itt kialakult. Az érzékeny 13 éves Nasri és bátyja, Omar családjukkal együtt rettegésben élnek, amióta nagybátyjuk szerencsétlenül megsebesített egy prominens klántagot. Malek, a naív palesztin menekült feketén dolgozik Izraelben, hogy az anyja életét megmentő operációra gyűjtsön pénzt. A tehetős palesztin Binj csodálatos jövőről álmodik zsidó menyasszonyával. A zsidó rendőr, Dando megszállottan keresi eltűnt bátyját. Az emberi lét tragikus törékenységét érhetjük tetten Ajami közösségének mindennapjaiban, ahol ellenségek élnek szomszédként. Semmilyen más helyszín nem ábrázolhatná jobban a különböző világok drámai összeütközését.
Ajami jeleníti meg mindkét – a palesztin és izraeli – kultúra egyetlen valóságát. A film két rendezője Scandar Copti és Yaron Shani személyében is tükröződik az arab-izraeli konfliktus két perspektívája. Annak ellenére, hogy más társadalmi háttérrel rendelkeznek, mindketten ugyanazt a lelkesedést táplálják a mozi és az emberiség iránt. A film forgatása alatt – miközben egyre mélyebbre ástak a valóságban – szoros barátság alakult ki köztük.

http://mancs.hu/ Narancs XXII. évf. 10. szám (2010.03.11.)

Jobboldali egyetemisták a választásról – “Valami egyértelmű üzenet”

A rendszerváltás környékén születtek, 2006-ban szavaztak először, áprilisban többségük a Jobbikot választja, de legalábbis egyetért a jobbikos politika legtöbb elemével. Történelem vagy politológia szakra járnak, tanárnak készülnek. Politikai eszmélésüket az őszödi beszéd indította el. Világnézetük eklektikus. Orbán Viktor szerintük a múlt embere.

A történészhallgatók egynegyede antiszemita

MTI|2004. 02. 13., 19:51|Utolsó módosítás: 2004. 02. 13.

A magyar történészhallgatók 21 százaléka szerint a zsidók bomlasztják az őket befogadó nemzeteket, kétharmaduk pedig úgy gondolja, hogy a cigányok többsége nem rendes ember – egy felmérés szerint. Az egyetemisták körében végzett kutatást az ÉS-ben ismertette Vásárhelyi Mária szociológus. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az adatok arra utalnak, hogy a hallgatók körében nagyobb az intolerancia, mint a társadalomban.

Aggasztó mértékűnek nevezte az antiszemita beállítódás elterjedtségét a történelem szakos hallgatók körében Vásárhelyi Mária szociológus, cigányellenes beállítódásukat pedig drámainak az Élet és Irodalomban pénteken megjelent, egy felmérést összegző írásában.

A kérdőíves interjú során ötszáz egyetemi hallgatót kérdeztek meg 2003-ban az ország öt, állami és egyházi egyetemén. “A leendő történelemtanárok közül nyilvánvalóan antiszemita beállítódást jelző állításokkal a megkérdezettek egynegyede azonosul. A (…) hallgatók 21 százaléka nyíltan vállalja azt a meggyőződését, hogy a zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket, 22 százalékuk szerint jobb lenne, ha a zsidók saját államukban, Izraelben élnének (…)” – olvasható az ÉS hasábjain.

A többség azért demokrata beállítottságú

A elemzés feltárja, hogy a megkérdezett egyetemisták többségi beállítódásában a demokratikus attitűdök vannak túlsúlyban, ugyanis a konzekvensen demokratikus álláspontot képviselők aránya 39 százalék. Ugyanakkor nincsenek kevesen azok sem, akiknek véleményalkotását a látens antiszemitizmus, illetve a bizonytalanság jellemzi. Egy nem elhanyagolható kisebbség pedig nyíltan antiszemita álláspontra helyezkedett.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy mind az egyházi, mind pedig az állami, vidéki egyetemeken tanuló történelem szakos diákok körében rendkívül magas az antiszemita attitűdök túlsúlyával jellemezhetők aránya.

Continue reading “Lapszemle ma és hat éve: Magyar Narancs / MTI: tolerancia és politika” »

http://index.hu/belfold/2010/03/11/a_holokauszthelyesles_legalis/

Index, Miklósi Gábor, 2010. március 11., csütörtök 07:25

Nemcsak a múltkori cikkünkre érkezett, többnyire brutális hangvételű 1166 hozzászólás tanulságai, hanem az államfő által most aláírt törvény hiányosságai és borítékolható következményei alapján is kijelenthető, hogy a holokauszttagadás betiltása semmit sem fog javítani a közbeszéd állapotán. Ellenkezőleg, új lendületet ad a nácibeszéd terjedésének, és a véleményszabadság további korlátozásait vonja maga után.

Sólyom László szerdán aláírta a holokauszttagadás büntetését lehetővé tévő törvényt, a Btk. módosítása néhány hét múlva belül hatályba lép. Ahogy azt többször megírtuk, az új jogszabály több problémát is felvet.

Tovább

Még több:

http://mandiner.blog.hu/2010/03/10/volt_holokauszt_most_jo

http://velemenyvezer.blog.hu/2010/02/24/problemak_a_holokauszttagadas_tiltasaval

http://www.facebook.com/group.php?gid=305129342715#!/event.php?eid=335507845218&ref=mf

Sólyom László Köztársasági Elnök előadása

Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

2002-ben egy időben nyílt meg a tel aviv-i Nahum Goldman Zsidó Diaszpóra Múzeum virtuális kiállítása a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról, és jelent meg a most útjára bocsátott könyv, a Hágár országa eredeti, angol nyelvű kiadása. A könyv egy sorozat része, amely bemutatja a zsidó közösségek életét és sorsát a Föld egyes országaiban. Maga a Diaszpóra Múzeum, a könyv társkiadója, ugyanezt teszi. A babiloni fogságtól kezdve máig a legkülönbözőbb utakat kínálja a zsidó nép történelme megismeréséhez, közelítsen az érdeklődő bár a vallás, a politikatörténet, a nyelv, a családtörténet, a kultúra vagy a gazdaság felől. Természetesen a Múzeum mindenkihez szól. De ez a hatalmas, és a legmodernebb technikát alkalmazó vállalkozás mégis, mindenek előtt a személyes azonosulást szolgálja a történelemmel, a zsidó történeti identitás ébren tartását az egész világon. Ezért úgy vezet el a gyökerekhez minden zsidót, hogy ismerje meg és élje át, hogyan éltek a zsidóság közös és konstitutív értékei az adott helyi közösségben.
Ennek célkitűzésnek most egy nem tervezett, de örömmel fogadott oldalhajtása támadt: a Hágár országa magyar nyelvű kiadása. A Hágár országa – úgy érzem – mindenek előtt a nem zsidóknak szól. Hangsúlyozom, hogy elsősorban, sőt azt mondanám, hogy az eredeti könyv feladatának betöltése mellett, hiszen ez utóbbit a könnyebb hozzáférhetőség és a fordítás megkönnyíti és felerősíti a magyarországi zsidóság körében. Biztosan itthon is erősíti a zsidó gyökereket ez a könyv, s megvan a hatása Elie Wiesel már az angol kiadás borítójára is kitett szavainak: a magyarországi zsidóknak minden okuk megvan a büszkeségre – kiemelkedő személyiségeik és teljesítményeik ebben a könyvben az őket megillető helyre kerülnek.
De ugyanezt a nem zsidóknak is ismernie kell. A könyv magyar kiadásának kezdeményezője, Antall Péter a párbeszédet akarta szolgálni azzal, hogy segít reális képet alkotni az ezer esztendős közös múltról, az együvé tartozásról, a zsidóság szerepéről a polgári átalakulásban. Az előítéletek ellenszere a tárgyilagos tudás, sőt a széleskörű ismeret, hiszen csak annak alapján lehet differenciált véleményt alkotni. A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés. Teljesen érthető, hogy a vészkorszak után mindmáig a holokauszt, és az antiszemitizmus elleni fellépés az uralkodó témák a zsidó-nem zsidó viszony tekintetében Magyarországon. De még ezekben is nagy szükség van szélesebb történelmi beágyazásra, vagy például szociológiai, lélektani elemzésre is, ha a máig érő hatásokat követni akarjuk. S emellett – hangsúlyozom, mellettük – szükség van a magyarországi zsidósággal való együttélés pozitív oldalainak bemutatására is. S bár éppen a kép differenciálásában segít az a megéledő figyelem, amely a háború alatt a zsidókat mentő emberek felé fordul, ez első lépés lehet. Együttélésünk összetett és érzékeny kapcsolatait, ezek kölcsönös hasznát legalább a 19. század közepétől volna jó bevinni a köztudatba.

Continue reading “Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében” »