Az eightdays alkotócsoport azzal a céllal jött létre, hogy a kortárs design és tárgykultúra progresszív szemléletével újraértelmezze a hagyományos zsidó liturgia tárgyi elemeit.
FILTER Galéria
Miért készítettünk hanukiát?
A mai magyar zsidóság közösségi öndefiníciója nem a kulturális vagy hitbéli hovatartozás pozitív hagyományain nyugszik, még mindig erősen traumatizált a holokauszt emlékétől. Ennek lenyomataként a magyarországi zsidó kegytárgyak között nehezen találunk igazán korszerűt vagy design szemléletűt. A magyarországi zsidó otthonokba istorizáló utánérzés, jobb esetben nemzetközi design darabok vagy antik judaikák kerülnek. Másik oldalról tekintve, a judaika tervezés nemzetközi palettáján jelenleg nem találunk Magyarországról származó darabokat.
Tovább itt Trend-Guide
A vallásos zsidó család számára a szombat – Sábát – hivatalosan a szombati gyertyák meggyújtásával kezdődik. Ezt a vallási kötelességet az asszonynak kell teljesítenie. Az a nő, aki házasságkötéséig egyedül élt, az esküvője utáni első szombaton köteles először gyertyát gyújtani. A szombati gyertyákat körülbelül napnyugta előtt húsz perccel kell meggyújtani.
Az egész judaizmusban nincs még egy parancsolat vagy vallási előírás, amely iránt annyi érzelem, odaadás, rajongás fejeződnék ki, mint a szombat iránt. Ez az egyetlen előírás, amely az imák költészetében megszemélyesítve van jelen: gyengéden Szombat menyasszonynak nevezik. A zsidók számára olyan a szombat, mint a sugárzó szépségű menyasszony, a báj és tisztaság költői jelképe, a szerelem és ragaszkodás tárgya. Szombat királynőnek, Sábát HáMálkának is hívják, mert a költők és misztikusok képzeletében a királynő is a fenségesség, szépség és báj szimbóluma, és ilyen a szombat is a zsidók számára. A szombattartó zsidók teljességgel átérzik ezeket a költői megközelítéseket.
Legalább két gyertyát kell gyújtani. Ezek a negyedik parancsolat kétféle szóhasználatát jelképezik: Záchor – Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed (2Mózes 20:9.) és Sámor – Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed (5Mózes 5:12.).
Mezuza (héb.), az a pergamendarab, mely Mózes V. k. 6., 4-9 és 11., 13-31. verseit tartalmazza és papír, üveg, fém vagy fadobozba dugva, a vallásos zsidók lakásai valamennyi ajtófélfájára van rászögezve és jelképileg kifejezi Mózes V. k. 6., 9. és 11., 20. versének értelmét: «Ird fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra». A dobozra héber betükkel a «sáddáj» (Mindenható) szó van írva.
A S’má ima utáni parancsolatok azt is tartalmazzák, hogy a Tóra szavait az ajtófélfára is fel kell írni. Ennek a parancsolatnak a teljesítésére készülnek a szebbnél-szebb mezuza-tokok, melyeket a zsidó otthonokban azoknak az ajtóknak a jobboldali félfáira erősítenek fel, melyek olyan helyiségbe vezetnek, ahol alszanak vagy étkeznek. A tokban egy tekercsdarab található, mely a S’má imát tartalmazza. Csak az a kóser mezuza, melyben olyan tekercsdarabot helyeztek, amelyre a szöveget szakavatott személy, azaz szófer írta fel. A mezuza azt fejezi ki, hogy abban a házban, melynek ajtajára azt felerősítették, a Tóra parancsolatai irányadók. A mezuza tokjának alakja, színe vagy anyaga vallási szempontból közömbös. A mezuzával ellátott ajtón való belépéskor szokás a mezuzát megérinteni, majd a kezet megcsókolni.
Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdődő, a megtérés tíz napjának (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá) nevezett időszak, melyet félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktől való önmegtartóztatást írnak elő, ezzel is serkentve a megtérésre. A vallásos zsidók a nap nagy részét imával töltik a zsinagógában, de fontos észben tartani, hogy a böjt, az önsanyargatás és az ima csak eszközök, amelyek a megtérés intellektuális-spirituális célját szolgálják. Az ünnep dátuma: tisré hónap 10, minden szombati tilalom érvényes erre a napra, sőt, noha általában szombaton tilos böjtölni, ha jom kipur szombatra esik, akkor a böjtölés kötelező.
Tovább itt: Jom kipur
Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy 1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a többi zsidó egyház is kapjon belőle. A Mazsihisz ragaszkodik a jussához, a Köves Slomó rabbi vezette EMIH azonban örül, hogy az állam belátja, nem csak egy zsidó egyház van Magyarországon.
Tovább itt: index.hu
MAZSIHISZ EMIH Szim Shalom
“A rendszerváltás mentális értelemben akkor hozhatott volna szilárd eredményeket, ha kitartó munkával elkezdtünk volna szembenézni saját erkölcsi történetünkkel, azokkal a családi szinten sokszorosan megerősített mentális mintákkal, életstratégiákkal, amelyek – sajnos a trianoni traumával sem kielégítően magyarázható módon – végrehajthatóvá tették a holokausztot úgy, ahogyan megtörtént, és támaszul szolgáltak az 1956 utáni úgynevezett konszolidációhoz.” Schein Gábor, a szerző irodalmár, egyetemi oktató.
Narancs XXIII. évf. 38. szám, 2011.09.22., publicisztika
Tovább itt
Az év fotókiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2011. szeptember 30. – december 31.
A kiállítás szervezője a Jeu de Paume (Párizs) a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve
André Kertésznek soha nem volt a munkássága egészét átfogó, annak valós arányait és hangsúlyait feltáró retrospektív kiállítása. A Jeu de Paume-ban 2010 szeptemberében nyílt, s onnan további két helyszínen bemutatott tárlat, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum is fogad majd, ezt a hiányosságot szándékozik pótolni.
Kertész (Budapest, 1894-New York, 1985) fotográfusi tevékenysége több mint fél évszázadot ölel fel, s egyike azoknak a külföldre származott magyar mestereknek, akiknek nevét minden, fotográfiát kedvelő a 20. század legmeghatározóbb egyéniségei között tart számon. A kiállítás oldala
Self portrait by Andre-Kertesz
Ros hásáná, azaz a zsidó újév ünnepével kezdődik meg a jom kipurig tartó megtérés tíz napja (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá), ez az időszakot félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is nevezik. Ebből csakúgy, mint az ítélet napja elnevezésből (ez ros hásáná másik neve) egyértelmű, hogy a zsidó újév szellemében alapvetően különbözik a polgári újév, a szilveszter hangulatától. A zsidó hagyomány szerint ezen az ünnepen az elmúlt év cselekedetei alapján Isten ítéletet hoz arról, hogy mi lesz a világ sorsa az elkövetkező évben. Ros hásáná, melynek időpontja tisré hónap első és második napja, elsősorban a megtérés, az önvizsgálat és a közösségi illetve az egyéni élet újragondolásának időszaka. Tovább
