Archive
Chanuka
Mit és miért ünnepelünk?
Időszámítás előtti második században járunk, a helyszín Júdea. Szíriai görögök foglalták el az országot, Antióchusz Epiphanesz, a király fejvesztés terhe mellett megtiltotta a zsidóknak vallásuk gyakorlását: a fiúk körülmetélését és a Tóra tanulást. A Jeruzsálemi Szentélyt megszentségtelenítették, és bálványimádásra használták. A zsidók kezdetben ellenállás nélkül tűrték, hogy egész Júdeában bálványokat állítsanak, és arra kényszerítsék a papokat, hogy disznót áldozzanak. Végül egy idős pap, a Hamoneus nemzettségbeli Matitjáhu megtagadta ezt. Fiaival elmenekült a hegyekbe, innen szervezték meg a lázadást a görögök ellen. Ez a maroknyi csoport 3 éven át tartott ki a görögökkel szemben, míg végül 165-ben győzedelmeskedtek felettük.
A Szentélyt megtisztították a bálványoktól, és újra használatba akarták venni. Azonban ott égnie kellett folyamatosan egy hét ágú gyertyatartóban, a menórában a lángnak. Ehhez szentelt oliva olajat használtak. A görögök azonban az összes olajat tartalmazó kancsóról letörték a zárópecsétet, így azok már nem voltak alkalmasak a használatra. Végül találtak egyetlenegy kancsó érintetlen olajat. Igen ám, de az új olaj előállítása és szállítása 8 napot vesz igénybe, nekik meg csak egy napra való olajuk volt. Végül meggyújtották a menórában a lángot. És csoda lett, az egy napra való olaj nyolc napon át kitartott. Ezt a csodát és a görög elnyomás alóli felszabadulást ünnepeljük a mai napig nyolc napon keresztül.
Continue reading “Chanuka by Zsófi” »
A Hanukka (héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâ, pontozatlanul חנוכה is, felszentelés), a fények ünnepe egy zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.
lásd még: http://www.negyed6negyed7.com/
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Bevezető
Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,
Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,
Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
a közgyűlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát
mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
1. cikk
Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Continue reading “December 10.: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” »
Kedves Haver Önkéntesek, Barátok és Ismerősök!
Szeretettel meghívunk november 24-én Haver Szalon esténkre, 6 órára, a Holló utcai műhelyben (Budapest 1075, Holló u.1. II/34).
Molnár Bálint a Freedom House Europe, Igazgató helyettese lesz a vendégünk.
Mr. Bálint Molnár
Deputy Director
Freedom House Europe
Biography:
Balint Molnar is the Deputy Director of Freedom House Europe. Before joining Freedom House in 2006, Mr. Molnar worked as the Development Manager of the London-based Media Diversity Institute, where he was responsible for fundraising, donor outreach, and program development. Previously, Mr. Molnar worked in Canada as a Senior Program Specialist for the Ottawa Jewish Community Council. Mr. Molnar was also Development Director and Senior Communications Manager for the Budapest Holocaust Memorial Center, Hungary’s national Holocaust institute. In this position he was responsible for securing state and private funding for the establishment of the institute, which was opened to the public in 2004. Between 1997 and 1999, Mr. Molnar worked as a News Editor at the Israeli Broadcasting Authority’s Kol Israel Radio, and over the years his analysis and op-ed pieces were published in a number of publications, including the Jerusalem Post, the Ottawa Citizen, Transitions Online, The Forward, and JTA Global News. Mr. Molnar earned his BA in Political Science and International Relations from the Hebrew University in Jerusalem and his MA in International Relations and European Studies from Central European University. He speaks fluent Hungarian, English, and Hebrew and intermediate German and some Spanish.
Kedves Haver Önkéntesek, Barátok és Ismerősök!
Szeretettel meghívunk november 17-i Haver Szalon esténkre, 6 órára, a Holló utcai műhelyben (Budapest 1075, Holló u.1. II/34).
Novák Attila, történész lesz a vendégünk: zsidóságról, cionizmusról, Holokausztról, toleranciáról és oktatásról beszélgetünk.
A Haver Szalon egy 12 találkozóból álló képzési programot és beszélgetés sorozatot tartalmaz, amely arra irányul, hogy a önkéntes-oktatók számára olyan ismereteket nyújtson, amelyeket a későbbiekben az oktatási programok során hasznosítani tudnak. A képzés nem kizárólag pedagógiai ismereteket tartalmaz, hanem sokkal szélesebb spektrumot ölel fel. A résztvevők többek között pszichológiai, társadalomelméleti és szociálpszichológiai alapfogalmakkal ismerkedhetnek meg, valamint különböző gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el.
Continue reading “Haver SZALON” »
November 1.-én, 44 évvel ezelőtt Daniel Burros öngyilkosságot követett el, nem sokkal az után, hogy a New York Times leközölt egy cikket.
Hogy ki volt Daniel Burros? – Az amerikai náci párt egyik oszlopos tagja és Klu-Klux-Klán egyik vezetője, mellékesen zsidó. Ez volt az, amit többek között John McCandlish Phillips megírt abban a cikkben, amely felfedte Burros titkát, mely után az öngyilkosságot választotta.
Burros egy zsidó család gyermekeként született 1937-ben. Rendkívül magas, 154-es IQ-ja volt, ez tanulmányain is jól látszódott. De kamaszkora alatt valami megváltozott és egyre radikálisabb irányok felé sodródott. Szülei mindvégig tudtak róla, de imádkoztak azért, hogy fiuk észhez térjen…
Ezen a történeten alapul a „The Believer” című film, ami furcsa mód – de a film végén már érthető – „A hitetlen” magyar címet kapta. A történet alapjaiban ugyanaz: Daniel Balint egy szélsőségesen rasszista szkinhead banda tagja, ő mindenki közül a hangadó. Amikor beszél, érezni lehet, hogy nem csak a sablon antiszemita nézeteket ismételgeti, hanem komoly háttértudása van, és olyan gondolatokat hoz fel, amelyekkel érdekes lenne vitatkozni. A filmen persze érezhető Hollywood hatása, de ezzel együtt egy durva, de mégis érdekes, és erősen provokatív film, ami szerintem nehezen feldolgozható (főként, ha némi kötődésünk is akad a témával kapcsolatosan), mégis mindenkinek ajánlom.
THE BELIEVER – A HITETLEN
amerikai dráma, 98 perc, 2001
16 éven aluliaknak nem ajánlott
rendezte: Henry Bean
szereplők: Ryan Gosling, Billy Zane, Theresa Russell
díjak: Sundance Filmfesztivál, Gotham Filmfesztivál – Legjobb film kategória győztese (2001)
(a filmet online <angolul> itt lehet megnézni: http://stagevu.com/video/qoeubibxtgsh)
Daniel Burros életéről még itt lehet olvasni (angol nyelvű cikk ) :
From Jew to Jew hater http://www.nypress.com/article-7077-from-jew-to-jew-hater.html
Sólyom László Köztársasági Elnök előadása
Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
2002-ben egy időben nyílt meg a tel aviv-i Nahum Goldman Zsidó Diaszpóra Múzeum virtuális kiállítása a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról, és jelent meg a most útjára bocsátott könyv, a Hágár országa eredeti, angol nyelvű kiadása. A könyv egy sorozat része, amely bemutatja a zsidó közösségek életét és sorsát a Föld egyes országaiban. Maga a Diaszpóra Múzeum, a könyv társkiadója, ugyanezt teszi. A babiloni fogságtól kezdve máig a legkülönbözőbb utakat kínálja a zsidó nép történelme megismeréséhez, közelítsen az érdeklődő bár a vallás, a politikatörténet, a nyelv, a családtörténet, a kultúra vagy a gazdaság felől. Természetesen a Múzeum mindenkihez szól. De ez a hatalmas, és a legmodernebb technikát alkalmazó vállalkozás mégis, mindenek előtt a személyes azonosulást szolgálja a történelemmel, a zsidó történeti identitás ébren tartását az egész világon. Ezért úgy vezet el a gyökerekhez minden zsidót, hogy ismerje meg és élje át, hogyan éltek a zsidóság közös és konstitutív értékei az adott helyi közösségben.
Ennek célkitűzésnek most egy nem tervezett, de örömmel fogadott oldalhajtása támadt: a Hágár országa magyar nyelvű kiadása. A Hágár országa – úgy érzem – mindenek előtt a nem zsidóknak szól. Hangsúlyozom, hogy elsősorban, sőt azt mondanám, hogy az eredeti könyv feladatának betöltése mellett, hiszen ez utóbbit a könnyebb hozzáférhetőség és a fordítás megkönnyíti és felerősíti a magyarországi zsidóság körében. Biztosan itthon is erősíti a zsidó gyökereket ez a könyv, s megvan a hatása Elie Wiesel már az angol kiadás borítójára is kitett szavainak: a magyarországi zsidóknak minden okuk megvan a büszkeségre – kiemelkedő személyiségeik és teljesítményeik ebben a könyvben az őket megillető helyre kerülnek.
De ugyanezt a nem zsidóknak is ismernie kell. A könyv magyar kiadásának kezdeményezője, Antall Péter a párbeszédet akarta szolgálni azzal, hogy segít reális képet alkotni az ezer esztendős közös múltról, az együvé tartozásról, a zsidóság szerepéről a polgári átalakulásban. Az előítéletek ellenszere a tárgyilagos tudás, sőt a széleskörű ismeret, hiszen csak annak alapján lehet differenciált véleményt alkotni. A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés. Teljesen érthető, hogy a vészkorszak után mindmáig a holokauszt, és az antiszemitizmus elleni fellépés az uralkodó témák a zsidó-nem zsidó viszony tekintetében Magyarországon. De még ezekben is nagy szükség van szélesebb történelmi beágyazásra, vagy például szociológiai, lélektani elemzésre is, ha a máig érő hatásokat követni akarjuk. S emellett – hangsúlyozom, mellettük – szükség van a magyarországi zsidósággal való együttélés pozitív oldalainak bemutatására is. S bár éppen a kép differenciálásában segít az a megéledő figyelem, amely a háború alatt a zsidókat mentő emberek felé fordul, ez első lépés lehet. Együttélésünk összetett és érzékeny kapcsolatait, ezek kölcsönös hasznát legalább a 19. század közepétől volna jó bevinni a köztudatba.
Continue reading “Együttélés – Kisebbség és többség a Kárpát-medencében” »
2009. szeptember 12. 20:25 MTI
A Lebanon című izraeli háborús film nyerte el a 66. Velencei Filmfesztivál legjobb filmjének járó Arany Oroszlán-díját szombat este. A legjobb rendező elismerését az iráni származású Shirin Neshat kapta a Women Without Men című produkcióért. A legjobb színész a brit Colin Firth lett, aki az elsőfilmes amerikai Tom Ford A Single Man című drámájának főszerepét játszotta el. A legjobb színésznő díját az orosz Kszenyija Rappoport kapta a La Doppia Ora című filmben nyújtott alakításáért.
a történtek
és egy vitás “feldolgozás”
(“the tsunami killed 100 times more people than 9/11.” WWF www.wwf.org)
” A világban nem történt a földi életet megváltoztató természeti katasztrófa, nem csapódott a Földbe nagyméretű meteor, nem történt egész kontinenseket sújtó földrengés, világméretű járvány vagy sáskajárás. A válságot – természetesen messze nem egyenlő felelősséggel – az emberek, mi magunk okoztuk. Elsőként azzal, hogy elhittük, nincs valódi közünk azokhoz a dolgokhoz, amelyek megtörténhetnek velünk. Másodszor azért, mert tétlenségre kárhoztattuk magunkat azzal, hogy mi úgysem tehetünk semmit. Harmadszor azért, mert a felismerés felelősségét nem mertük időben vállalni.”
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszéde, 2009.09.01 (részlet)
Horváth Bence: Sólyom László (http://www.revizoronline.hu/hu/cikk/289/xxvi-magyar-sajtofoto-kiallitas/?cat_id=9&first=60)
“Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy ez a gyilkosságsorozat, a kihatásai folytán, ez nem cigányügy. Ott tartunk, hogy ez egyrészt Magyarország egész stabilitását érinti, másrészt pedig becsületbeli ügy. Jól tudjuk, és én tájékozódtam az ombudsmantól is, hogy robbanásig feszült a helyzet, tehát itt, hogyha ez a helyzet így tovább fokozódik, hogyha nem körvonalazódik megoldás egyrészt, másrészt nem lesz érezhető a szolidaritás, akkor valóban egy robbanásveszélyes helyzettel állunk szemben. Olyan gyilkosságok történnek, amelyeket nem lehet kisebbíteni, ahol nincsen magyarázat, ahol nem lehet „de” szóval folytatni a mondatokat. Ezt csakis egyértelműen elítélni lehet, és tudnunk kell, hogy erre nincsen feloldozás. Én biztos vagyok benne, hogy végül is – és ezt mondtam az előbb is, hogy végül is – a gyilkosok lesznek azok, akik veszítenek.
Éppen ezért szeretném itt is kinyilvánítani, hogy Magyarország a roma állampolgárai mellett áll ebben az ügyben. Szeretném kinyilvánítani, hogy a magyar állam minden rendőri és szervezeti segítséget és támogatást megad a gyilkosokkal szemben, hogy megvédje a cigányságot. És szeretném hangsúlyozni, és ezért mondtam azt, hogy ez Magyarországnak a becsületbeli ügye, és nemcsak a külföldi közvéleménynek a kérdése, ez valóban a mi belső lelkiismereti ügyünk, hogy ebben a kérdésben teljes szívünkkel a cigányságot erkölcsileg is támogassuk.”
2009. augusztus 10.
Sólyom László Köztársasági Elnök
(Sólyom László Köztársasági Elnök fogadta Bajnai Gordon miniszterelnököt a Sándor-palotában.)
“Én zsidó vagyok? Hogyhogy zsidó vagyok? Mi az? Sárga vagyok én, vagy zöld vagy kék vagy milyen? Éppen olyan testszín vagyok, mint a magyarok. Kinek az ideája volt, hogy én itt zsidó legyek? Nekem bizony isten eszem ágába se volt, hogy zsidó leszek majd, ha megszületek. Itt várt a világon ez a buta meglepetés, mikor itt kiszálltam. Nekem itt zsidónak kell lenni. Miért? Én magamban, mikor nem gondolok erre, abszolúte nem vagyok zsidó, egy fiú vagyok, a szerelem a hazám, és az istenem a halál! És valaki rám néz, és az tudja, hogy én zsidó vagyok. Mintha ránéznék valakire, akiről tudják, hogy az lopott egyszer! És nekem a szememmel ki kell tartanom ezt a vádat vagy ráfogást vagy elnézést vagy mi az, hogy az embert zsidónak veszik. És nekem úgy kell néznem, hogy igenis, rendben van, jól van, zsidó vagyok. Pedig énbennem ez egyáltalában nincs elintézve. Én az egész dologgal nem vagyok tisztában. Nem vagyok ebbe beleegyezve, se belenyugodva, csak ráhagyom, hogy zsidó vagyok, mit csináljak? Engem kérdeznek, mikor rám néznek. Mit feleljek? Én egyszerűen elnevetném magam: de kérlek, hisz ez egy őrült ostobaság, csak nem fogunk ebben az érdekes életben ilyesmivel is foglalkozni? Sokszor úgy voltam vele, mintha az egész csak egy rossz vicc lenne, amit énellenem találtak ki, hogy ilyen butaság miatt is szenvedjek. Egész életemben zsidó legyek! Tessék talán felosztani ezt, mint a katonaságot vagy mint egy közmunkát, mindenki szolgáljon, mondjuk, egy évet, mint zsidó, ha már okvetlenül kell valaki zsidó is legyen, azonkívül, hogy ember.”
Szép Ernő, 1919
Continue reading “Százhuszonöt éve, született Szép Ernő költő, író, színpadi szerző” »
Source: www.szepmuveszeti.hu
A jeruzsálemi Izrael Múzeum páratlan műkincseiből nyújt válogatást a Szépművészeti Múzeum június 23-án nyíló kiállítása. A tárlaton látható műtárgyak mintegy 9000 éves időszakot ölelnek …
Source: www.tabletmag.com
Király Street, the main shopping street in on of Budapest’s largest Jewish neighborhoods, in 1929. Photo by Imre Kinszky.
Diszkrimináció, gyűlölet, intolerancia a mai világ számos problémájának kiváltó oka. Minden országban, minden kontinensen különböző hátterű emberek igyekeznek egymás mellett élni. Igaz, hogy számos különbség van köztünk, beleértve származásunkat, kultúránkat vagy vallásunkat. De ezek a különbségek valóban elválasztanak bennünket?
Harold Pinter (London, 1930. október 10. – London, 2008. december 24.) angol drámaíró, forgatókönyvíró, színész, rendező, polgárjogi aktivista. Írói álneve Harold Pinta. Művészneve (színészi álneve) David Baron. A második világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Jelentősebb művei: A gondnok, Az étellift, Árulás és a Holdfény című drámák.
Harold Pinter London munkásnegyedében, Hackney-ban született. Szülei Angliában született zsidók voltak. Lengyelországból származnak.
Pinter jelentősebb művei gyakran egyetlen erőteljes vizuális képből indulnak ki, mint egy egyágyas szoba, amelynek bérlőit ismeretlen erők vagy emberek fenyegetik, és amely fenyegetés pontos okait sem a szereplők, sem a nézők nem tudják kideríteni. A szereplők tetteit a túlélésért vívott harcuk határozza meg. A nyelvet nem csak mint a gondolatok kifejezésének eszközét használják, de fegyverként is. A szavak mögött félelem rejtőzik, a csendjük a félelem, a harag és az uralom csöndje, félelem a meghittségtől.
2002 novemberében beszédet tartott az angol parlament alsóházában, melyben állást foglalt az Irak elleni úgynevezett „megelőző háborúról”. Bush a következőket mondta: „Nem fogjuk megengedni, hogy a világ legrosszabb vezetőinek kezében a világ legszörnyűbb fegyverei legyenek”. „Helyes” – mondta Pinter. „De nézz a tükörbe haver. Te vagy az.”
Háborúellenességének adott hangot a 2003-ban megjelent Háború: Nyolc vers és egy beszéd című verseskötetében is. 2005 februárjában – a Nobel-díj elnyerésének évében – Pinter bejelentette, hogy felhagy a drámaírással. „Írtam 29 darabot – nyilatkozta. – Ez nem elég?”
Még több infó itt
A londoni Oi Va Voi zenekar 1999-ben bukkant fel a nemzetközi világzenei porondon, és azonnal akkora feltűnést keltett, hogy akkoriban hivatalosan kiadott lemez híján is jelentős fesztiválmeghívásokat kapott. Azóta több lemezt is kiadtak.
Oi Va Voi weboldal itt
Continue reading “Identitás, Zene: Oi Va Voi, téli napokra!” »
A Haver Alapítvány ezúton szeretné megköszönni a 1 005 000 forint értékű támogatást, amely a 2008. évi Szja 1 %-ának felajánlásokból gyűlt össze! Az összeget oktatási programok, anyagok és eszközök fejlesztésére és működésére fordítottuk.
Fűszeres Eszter
- Fetás, sütőtökös gnocchi September 9, 2010Tegnap este sokan gyűltek össze a pici lakásunkban megünnepelni a zsidó újévet. Egyszerre nem is tudtunk leülni, de ez egyáltalán nem volt, baj, leginkább úgy is mindenki a konyhában szeret beszélgetni, valamilyen jóféle bort kortyolgatva. Az ünnepi vacsorák általában egyet jelentenek a hússal. Így alakult, a hús ugyanis sokkal nagyobb érték volt régen, mint […]
Jewschool
- Jeremiah goes to Washington September 8, 2010It’s (almost) another year on the Hebrew calendar, and that means it’s time for another cohort of DC Jeremiah Fellows. This fantastic program is run by Jews United For Justice, DC’s local Jewish social justice organization. If you live in DC and are in the right demographic, consider applying this year; otherwise, tell [...] […]
JTA
- The power of one plus one September 9, 2010A rabbinical student raises money online to help mosque buy new prayer rugs. […]
Israel21c
- Artists decide where it’s kosher to perform September 7, 2010Call it the theater of the absurd, and Israel is the main stage. It started at the end of August when a group of Israeli actors, directors and playwrights signed a public document announcing that they’ll refuse to participate in plans by the country’s national theater, the Habima, and other leading theaters like the Cameri [...] […]
Tablet Magazine
- Sundown: Shanah Tova Edition September 8, 2010Special longer-than-usual Sundown today, due to the half-day and the fact that we will be off tomorrow and Friday. Here’s wishing you and yours a sweet 5771! • Old Jews Telling Jokes … the Rosh Hashanah-themed e-cards! This is easily the best way to wish someone a happy new year. [OJTJ] • Hussein Ibish asks why we [...] […]
