Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba címmel nyílt kiállítás 2012. május 14-én 14 órakor a Holokauszt Emlékközpontban. 1944-ben e napon indult meg a magyar zsidók tömeges deportálása az Auschwitz-birkenaui haláltáborba, a tárlat a tragédia 68. évfordulójára készült. A vándorkiállítás létrehozásával az Emlékközpont célja, hogy középiskolás diákok, tanáraik és a téma iránt érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását.
Tovább itt: Múlt-kor történelmi portál
Május 9-én foglalkozást tartottunk a budapesti Benedek Elek Szakiskolában, ahol enyhe értelmi fogyatékkal élő diákok tanulnak. Két csoport összevonásával mintegy 15 gyerek vett részt a rendhagyó órán. Azt hiszem, egyhangúan kijelenthetjük, hogy ilyen élményben régen nem voltunk részünk: a légkör az első pillanattól kezdve nagyon barátságos volt, a diákok lelkesedessél és örömmel fogadtak minket, és ez a lelkesedés az egész foglalkozás során érezhető volt. Így persze nekünk is könnyű dolgunk volt, a feloldódás és a ráhangolódás szinte pillanatok alatt megtörtént, onnantól kezdve, pedig a foglalkozás utolsó percéig öröm volt jelen lenni és részt venni benne.
Már a bevezető játéknál látszódott a diákok (és persze az önkéntesek) lelkesedése.
A képes játék után 3 csoportra oszlottak a diákok és a Haver-oktatók személyében „élő könyveket” kölcsönözhettek ki. A diákok lelkesen olvasták őket, a könyvek pedig saját történeteiken keresztül igyekeztek bemutatni zsidóságukat.
A beszélgetések és interaktív játékok mellett hórát is táncoltunk a diákokkal
A történetek mellett, a vallási élet egy-egy tárgya is előkerült.
Haver felmérés: 500 kérdőív kitöltve – Attitűdök a zsidókról és a zsidóságról. Kattints a képre a részletes infóért.
Hódmezővásárhely, 2012. május 5., péntek (MTI) – A Fidesz vezette kormány mindent megtett 2010 után annak érdekében, hogy valamennyi Magyarországon élő közösség, így a zsidó közösség számára is garantálja a biztonságot és a védelmet – jelentette ki Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester pénteken az alföldi városban.
“Egy olyan ország újjászervezésében és fölépítésében vagyunk érdekeltek, amely mindenki számára garantálja a biztonságot és az emberi jogok teljességét” – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési frakcióját vezető politikus Ilan Morral, Izrael magyarországi nagykövetével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
“Ennek értelmében minden, a magyarországi zsidó közösséget ért támadást a leghatározottabban visszautasítunk. Kompromisszum és kímélet nélkül lépünk föl az ilyen társadalmi törekvésekkel szemben” – mondta Lázár János.
A frakcióvezető példaként említette, hogy míg 2010 előtt Budapesten volt neonáci felvonulás, ma már ez elképzelhetetlen, és a kormány lényegében fölszámolta a Magyar Gárda tevékenységét is.
“A magyar valóság sokkal jobb, mint amit az európai vagy az amerikai újságok időnként írnak” – közölte a polgármester.
A politikus kifejtette: a Fidesz és a magyar kormány “baráti figyelemmel” tekint Izrael Államra, “gazdasági és politikai szövetségesnek” tartja. Az elmúlt 25 évben kifejezetten jó kapcsolatok épültek ki a két ország között. Magyarország támogatja támogatja Izraelnek azokat a törekvéseit, hogy modernizálja gazdaságát és társadalmát – mondta.
Ilan Mor hangsúlyozta, nagyon fontos a két ország közötti gazdasági partnerség, ebben komoly lehetőségek rejlenek.
A nagykövet elmondta, a zsidó közösség a magyar társadalom fontos része, nem etnikai csoportként kell kezelni őket, “ugyanúgy magyarok, mint bárki más, csupán a vallásuk különbözik”. A közösség fontos kapocs Magyarország és Izrael Állam között, konstruktív szerepet játszik a baráti viszony kialakításában – tette hozzá.
MTI 2012. május 4.
A Cékl’art képző- és iparművészeti mustra idén május 5. és 13. között a Gozsdu-udvarban az identitás fogalmát járja körbe. A kiállítók pályázat útján kerültek be, a kezdeményezés célja a fiatal alkotók támogatása.
A hívószó 2012-ben az I-dentitiy, vagyis identitás – a téma kapcsán a Cékl’art a Haver Alapítvánnyal is együtt dolgozik és amely a Gozsdu-udvarban tart műhelyfoglalkozásokat, május 7. és 11. között 14:00 órától.
A hívószó 2012-ben az I-dentitiy, vagyis identitás – a téma kapcsán a Cékl’art a Haver Alapítvánnyal is együtt dolgozik és amely a Gozsdu-udvarban tart műhelyfoglalkozásokat, május 7. és 11. között 14:00 órától.
A kiállításról bővebben itt: fidelio.hu
Holokauszt emléknap – Svéd házelnök: szükség van jó viselkedésmintákra
Budapest, 2012. április 15., vasárnap (MTI) – Szükség van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, és egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta a svéd parlament elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.
Per Westerberg, a budai rakparton összegyűlt több ezer ember előtt úgy fogalmazott: a zsidókat mentő Raoul Wallenberg diplomata nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista.
Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.
Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája mindenkit emlékeztet erkölcsi felelősségére, mert “kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”.
Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videoüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a Soa feledésbe merüljön.
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke, akinek felszólalását többen hangos nemtetszéssel fogadták, úgy fogalmazott: “a nyilas és hitlerista világ nem a magyar nép világa volt, nem a magyar nép kívánságára mentek végbe a holokauszt borzalmai.” A zord idők azonban az egész magyar népet érintették – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy ő maga is együtt dolgozott Wallenberggel.
Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, tiszteletükre emléktáblát avatni, ösztöndíjat alapítani – mondta.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára rakpartról indult el, ahol Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt gyilkolták meg, akiket a rendházban rejtegetett.
A bíboros kijelentette: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert “a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”
Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, függetlenül attól, hogy azt ki teszi vagy mondja.
Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre, “mindarra, ami velünk történt”.
Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Salkaházi Sára halála a tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott.
Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek – mondta a nyugalmazott országos főrabbi.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: “ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait, és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”.
A holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriási meteorológiai léggömböt engedtek fel, amelyen a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.
Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Izraelita Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Kövér László és Lezsák Sándor felkonferálásakor többen fütyültek.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidót gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
MTI 2012. április 15., vasárnap 20:31
A Jobbik által újratöltött vérvád kapcsán azt vallja: a zsidóságot nem megvédeni kell, hanem kinyilvánítani, ilyen gondolatoknak nincs helyük a magyar társadalomban.
Cernov Mircea, Haver Alapítvány – interjú vasarnapihirek.hu
Pészách az egyik legismertebb és legjellegzetesebb zsidó ünnep. Az ünnepnek több elnevezése van, minden név egy másik jellegzetességéről tanúskodik, és más vallási jelentést hordoz. E nevek segítségével, de az ünnepek bemutatásakor használt szokásos struktúra megtartásával fogjuk a legfontosabbnak ítélt tudnivalókat közreadni.
A széder este – pészách talán legismertebb szokása a széder este megtartása. A héber סדר (széder) szó rendet jelent, és arra utal, hogy az estének pontos “forgatókönyve” van. Pészách niszán hónap 14-én kezdődik, és az áldozati kultusz megszűnése óta az egyiptomi kivonulásról való megemlékezés az este fő eseménye. A megemlékezés közös tanulással történik, melynek szabott rendje van, de ugyanakkor mégis lehetőséget ad az egyéni önkifejezésre. A tanulás akkor igazán sikeres, ha mindenki elmondja meglátásait, magyarázatait a hagyományos szövegekkel kapcsolatban, vagy akár csak megosztja a többiekkel az ünneppel kapcsolatos személyes élményeit, gondolatait. Az este főszereplői általában a gyerekek, és az egyik legfontosabb cél, hogy lehetőséget kapjanak a tanuláson keresztül az egykori események újraélésére, és így a történelmi esemény a személyes életük részévé váljon.
Tovább az ünnepről itt és itt.
A négy fiúról szóló hasonlat a zsidó nép különböző csoportjait mutatja be: az egyik a bölcs, a tanult Talmud-tudós, a másik az önző rosszcsont, a "gonosz", akit csak a saját hasa érdekel, a harmadik az együgyű, balga, akit könnyű "palira venni", míg a negyedik a "csöndes többség", amely "még kérdezni sem tud".
A kor hazug és színészkedő volt. Nyolcvanas éveknek hívták ez időt. A forradalom utáni Magyarország ál és valódi pátosza még virágzott, mint a tök. Az élet csak küzdelmeiben valódi; a létfenntartáson túl szerették mindenféle hóbortokkal bolondítani magukat az emberek. Tiszaeszlár robbantgatta az alig elhelyezkedett új társadalmat. Az antiszemitizmus fellobban Magyarországon, ahol nemrégen még szerették a zsidókat, míg azok korcsmárossággal és uzsoráskodással foglalkoznak. Mindenkinek megvolt a maga házi zsidaja, a zsidóbarátja, testi-lelki jóembere, aki “más” volt, mint a többi zsidó. Midőn azonban a társadalomban kezdett elhelyezkedni szükségszerűség szerint az új elem, midőn mindenféle keserűségek, szegénységek, elzüllöttségek hervasztották el a régi, korhadt Magyarországot: a síkra szállott, mint egy erőtlen, elaggott lovag az új társadalom ellen. Végső csata volt az eszlári vérvád, amelynek fantasztikus meséjében soha sem hittek az okos emberek, csupán ürügy volt a hadjárat megkezdésére, mint az aesopusi mesében a farkas és bárány veszekedése. Még egyszer felemelkedett az elöregedett Magyarország, az elnyűtt, elpudvásodott, elmaradt régi világ, és hadat üzent a fészekrakó madarak hangosságával elhelyezkedő új társadalomnak. Szomorú, szégyenletes, elbutult korcsmahecc volt ez. De nem volt az országban ember, akit ne érdekelt volna a nyíregyházi törvényszék tárgyalása, ahol fiskálisok rabulisztikája és tönkrement, bosszúszomjas elemek fogcsikorgató dühe csapott össze. Bizony rosszul is végződhetett volna az eszlári pör, ha nincs néhány okos ember Mária országában. A mai társadalom sorsa két-három nagyeszű táblabíró kezében volt.
Irodalmi kalendárium, 1918
http://mek.niif.hu/00800/00869/html/01.htm#15
