„Nagyon élvezetes volt, elég jól rávezettek minket a dolgokra,és nagyon sok mindent tudtak témáról, és kedvesek is voltak. Csak így tovább! Komolyan. Nagyon jó volt, és érdekes és élveztem is. Csak pozitívat tudok mondani.”
„Barátságosak, kedvesek voltak a foglalkozás vezetői. Teljes mértékig hitelesek, mindennel tisztában vannak ami a témát illeti.”
„Közvetlenek, nyitottak, hitelesek voltak, mindenképp nagyon fontos dolognak tartom ezt a kezdeményezést, főleg a középiskolákban.”
„Ajánlanám a foglalkozást másnak is, hiszen így jobban megismerhetjük a zsidóságot és az ő kivételes életüket. Akár egyes előítéleteket oszlathatnak el bennünk a foglalkozás során. Felkelthetik az érdeklődésünket más nemzetek szokásai, hagyományai iránt.”
„Olyan kérdéseken gondolkodtam el, amelyeken eddig nem.”
„Remélem minél több helyre eljutnak majd ezzel a foglalkozással, sok sikert a továbbiakban!”
„Mindenképp hasznos lenne szerintem bárki számára. Fontosnak tartom a különböző kultúrák megismerését, és a zsidó vallás nagyon egyedülálló és érdekes.”
„Nagyon közvetlenek, vidámak és hitelesek voltak, minden feltett kérdésre készségesen és felkészülten válaszoltak.”
„Nekem a foglalkozás végén olyan érzésem volt, hogy ezekről a dolgokról szívesen beszélgetnék még, és kissé szomorú voltam, hogy kevés idő állt a rendelkezésünkre.”
„Számomra a legérdekesebb az volt, amikor több megfogalmazásból ki lehetett választani, hogy ki-ki számára mitől mondhatjuk, illetve mondhatja el magáról egy zsidó ember, hogy ő zsidó. Utána elmondhattuk, hogy miért azt tartjuk a legfontosabbnak. A foglalkozás vezető részéről természetesen elhangzott, hogy a választással kapcsolatban ő hogyan vélekedik és egy-egy történetet is hallhattunk részéről. Tanulságos és elgondolkodtató volt a csoporttársak vélekedése. Én a zsidósághoz tartozás kérdésében azt tartottam a legfontosabbnak, hogy ez a saját hovatartozáson múlik. Ezt tartottam a legkomplexebb meghatározásnak. Sokan választottuk ezt a lehetőséget és többen indokoltuk is, hogy miért.”
„Hasznos lenne, hogy ne mondja mindenki általánosítva, hogy “utálom a zsidókat”, mikor semmit nem tudok se a népről/vallásról/emberekről…bárkinek ajánlom szívesen!”
„A foglalkozásvezető barátságos volt, a témában kapcsolatban jól informált, minden kérdésünkre választ tudott adni. A foglalkozást élvezetessé tette, hogy a témához nagyon pozitívan állt hozzá.”
„Mindenképpen ajánlanám a foglalkozást másoknak, mert a zsidóság helyzete Magyarországon gyakran felmerülő kérdés a politikában is, ezért nagyon fontosnak tartom az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztést, és a Haver Alapítvány szerdai foglalkozása mindenképpen hasznos és szórakoztató volt.”
HAVER ALAPÍTVÁNY foglalkozása – 2013. 05.31
A foglalkozáson a 11. c, 11. a, 10. b és 11. a osztályok vettek részt.
Zsidóság=megbélyegzés?
Írásomban azt fogom kifejteni, hogy szerintem miért fontos az én korosztályomban megtartani a Haver alapítvány zsidó érzékenyítő programját.
A zsidókat nagyon sok előítélet és sztereotípia övezi, és épp ezért fontos szerintem, hogy a Haver alapítvány folytassa a korosztályomban való „ismeretterjesztést”. A szociális érzékenyítést azért érdemes a 16-18 évesek körében elkezdeni, mert az életben sokfelé fognak antiszemita nézetekkel találkozni, amit jó, ha már fiatalon meg tanulunk kezelni. Valamint véleményem szerint csak javukra válhat a további kapcsolataiban és akár még a munkahelyén is. Szerte a világon gondot okozhat a zsidók beilleszkedése akár az iskolákban, akár a munkahelyeken, és emiatt hátrányok is érhetik őket. Vannak, akik szerint az előítélet az, amikor azért vagyunk ellenségesek valakivel, mert egy bizonyos csoporthoz tartozunk, de vannak, akik szerint akkor beszélhetünk előítéletről, amikor hiányos információk alapján előre alkotunk véleményt. Sztereotípiák azonban már nem csak ezek alapján alakulhat ki valakivel szemben, hanem a nemzetisége, testalkata, neme, nyelve, vallása vagy bármi egyéb miatt, ami a környezete szerint egy kicsit is más benne. Sajnos a mai világban már mindegy, hogy melyikről beszélünk, mert ezek a dolgok már szinte egybeolvadtak, és mind nagyon gyakori. Sokan becsapják magukat, és úgy gondolják, hogy mindenféle emberrel toleránsak. Vagy az is lehet, hogy megmagyarázzuk, miért van alapos okunk rá, hogy bizonyos embercsoportokra rossz szemmel nézzünk. Azzal, hogy ilyen programokon veszünk részt, segíthet nekünk a későbbiekben elfogadóbbnak lenni az emberekkel és még akár segíteni is tudunk majd nekik. Ha valaki már fiatalon nyitottá válik a külvilágra, az felnőtt korban is kifizetődik, mert sajnos a legtöbb fiatal a különféle előítéleteket otthonról hozza, és amíg nem ismeri meg esetlegesen a kultúrát, addig nem is tudja, hogy tulajdonképpen mi is az, ami ellen előítéletei vannak. Az előítéleteken kívül nagyon sok sztereotípia kering a zsidókról, ilyen például hogy gazdagok, fösvények, törtetőek, lusták és még sorolhatnám. Ezekkel a előítéletekkel csak az a baj, hogy manapság már csak nagyon kevesen gyakorolják a vallást és ennek ellenére ezek az elfogult nézetek mégsem csökkenek.
A Haver alapítvány foglalkozásaiban még az a jó, hogy nem csak azt akarják megmutatni, hogy milyen rosszak ezek az előítéletek, és ne legyenek, hanem megpróbálják bemutatni a kulturális sajátosságokat és azt, hogy hogyan élnek ezek az emberek. Úgy gondolom, hogy fontos a kulturális különbségek megismerése, és egyben még izgalmas is lehet egy idegen kultúra jellemvonásaival megismerkedni, ami színesebbé teheti a monoton életünket. A hagyományok megismerésébe beletarozhat a zene, a tánc, a kulináris élmények felfedezése.
A foglalkozás, amit a Haver alapítvány tartott, nagyon érdekes és információval dús volt. Személy szerint nekem nagyon tetszett, és sok kérdésre kaptam választ. P. B. 11. b
