Monthly Archive for September, 2011
Izrael wikipedia Palesztina wikipedia
Arab–izraeli konfliktus wikipedia
Schweitzer András: AZ ÁTALAKULÓ IZRAEL/PALESZTINA-KONFLIKTUS ÉS A JERUZSÁLEM-KÉRDÉS
KonTextus: Seres László vs. Bozoki András
Beszélő: Párhuzamos recenziók
Index: Kérvényezték a palesztin állam ENSZ-tagságát
lásd még Mitoszok itt
Continue reading “Izrael-Palesztina” »
via mancs.hu
MN: Mit jelent, hogy az előadás “egyszerre antiszemita és zsidóbérenc”?
VA: Az antiszemiták azt mondják, hogy ti, zsidók vagytok a hibásak mindenért. A zsidók meg azt mondják, hogy mi nagyon sokat szenvedtünk, és mindig bántanak minket. Ezt a kettőt szeretnénk egyszerre megjeleníteni, és nevetség tárgyává tenni. Az egész problémakört továbbgerjesztjük az előadásban. Először félünk kimondani a zsidó szót, aztán fennhangon zsidózunk, aztán addig mondjuk, amíg már tényleg nem jelent semmit. Nem merem azt mondani, hogy nem antiszemita előadás, mert az. De itt az antiszemitizmus egy vicces kifejezés. Borguláéké pedig egy zsidó színház, és nekik talán szabad ezt. Az volt a cél, hogy ne a megszokott körben mozogjunk. Változtassunk az irányon, és mi támadjuk be magunkat. Ezen a másik tud röhögni – és hogy igazából magán is, vagy csak rajtunk nevet, az rajta múlik.
MN: Az antiszemitizmus és a paranoia egymást gerjesztené?
VA: Most igen. Történelmi szempontból vizsgálva nem tudom, melyik volt előbb. Valaki egyszer elkezdte, de az is lehet, hogy egyszerre kezdték el. Az biztos, hogy az erősödő antiszemitizmus nem számolható fel erőteljesebb holokauszt-emlékműsorok készítésével.
tovább itt
Mától kapható Kertész Imre Nobel-díjas magyar író 2001 és 2003 között írt 240 oldalas naplója Mentés másként címmel.
Kertész Imre 2001 és 2003 között írt 240 oldalas naplója Mentés másként címmel jelenik meg pénteken. A Nobel-díjas magyar író kötetében arról az időszakról mesél, amikor eldöntötte, hogy Budapestről Berlinbe költözik, és amikor 2002 őszén megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Kertész ebben az időszakban próbálta meg befejezni Felszámolás című regényét, de a személyes hangvételű olvasmányból megtudhatjuk azt is, hogy miért tért át Kertész Imre a számítógépen való írásra.
Véleményt mond Kundera regényeiről, de többször felbukkan Franz Kafka neve is, kitér egy Pilinszky-lemezre, amelyet szívesen hallgat, reagál a közéleti és világpolitikai eseményekre és a kelet-európai demokráciák jövőjéről, jelenéről is leírja gondolatait. A kötetből kiderül, hogy amikor a Sorstalanságból Koltai Lajos filmet készített, Kertész Imre mindennap tizenkét órát dolgozott a forgatókönyvön.
Az író folyamatosan az életről, az ember mibenlétéről, a zsidóságról és Auschwitzról elmélkedik – emelte ki Péczely Dóra, a könyvet megjelentető Magvető kiadó főszerkesztője. Kiderül a műből az is, Kertész szerint „miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség”. A hivatalos bemutatót a tervek szerint október 18-án tartják.
