Chanuka by Zsófi

Chanuka

Mit és miért ünnepelünk?

Időszámítás előtti második században járunk, a helyszín Júdea. Szíriai görögök foglalták el az országot, Antióchusz Epiphanesz, a király fejvesztés terhe mellett megtiltotta a zsidóknak vallásuk gyakorlását: a fiúk körülmetélését és a Tóra tanulást. A Jeruzsálemi Szentélyt megszentségtelenítették, és bálványimádásra használták. A zsidók kezdetben ellenállás nélkül tűrték, hogy egész Júdeában bálványokat állítsanak, és arra kényszerítsék a papokat, hogy disznót áldozzanak. Végül egy idős pap, a Hamoneus nemzettségbeli Matitjáhu megtagadta ezt. Fiaival elmenekült a hegyekbe, innen szervezték meg a lázadást a görögök ellen. Ez a maroknyi csoport 3 éven át tartott ki a görögökkel szemben, míg végül 165-ben győzedelmeskedtek felettük.

A Szentélyt megtisztították a bálványoktól, és újra használatba akarták venni. Azonban ott égnie kellett folyamatosan egy hét ágú gyertyatartóban, a menórában a lángnak. Ehhez szentelt oliva olajat használtak. A görögök azonban az összes olajat tartalmazó kancsóról letörték a zárópecsétet, így azok már nem voltak alkalmasak a használatra. Végül találtak egyetlenegy kancsó érintetlen olajat. Igen ám, de az új olaj előállítása és szállítása 8 napot vesz igénybe, nekik meg csak egy napra való olajuk volt. Végül meggyújtották a menórában a lángot. És csoda lett, az egy napra való olaj nyolc napon át kitartott. Ezt a csodát és a görög elnyomás alóli felszabadulást ünnepeljük a mai napig nyolc napon keresztül.

Mikor van Chanuka?

Chanuka a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25én kezdődik és nyolc napon át tart. Míg a Gergely naptár kizárólag a Nap-alapú, addig a zsidó naptár alapvetően Hold-alapú, amit a Nap járásának megfelelően korrigálnak. Így a két naptárban található időpontok elmozognak egymáshoz képest, és csak 19 évenként esnek ugyanakkorra. Kiszlév hó november-decemberi időszakra esik. Idén december 12-én gyújtjuk meg az első lángot.

A menóra, ami chanukija

A menóra eredetileg 6+1 karú gyertyatartó. Chanukakor, mivel a nyolc napos csodára emlékszünk, 8+1 karos gyertyatartót használunk. Ennek az alakja igen változatos lehet, lényeg, hogy nyolc láng egy sorban és egy magasságban helyezkedjen el, míg a kilencedik, amivel a többit meggyújtjuk, különüljön el. Az eredeti menóra alakjáról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint íves volt – ez az általánosan jobban ismert forma. Ezt látjuk Titusz diadalívén is. A másik elképzelés szerint, a középső ágból V alakban ágaznak el a szárak.

Így ünnepelünk mi

Sötétedés után gyújtjuk meg a lángokat. Több szokás is van: van, ahol csak a családfő gyújt, máshol minden családtagnak saját chaunkijája van. Mivel a csodát nyilvánosan kell hirdetni, ezért szokás a gyertyatartó(ka)t az ajtóba vagy az ablakba helyezni. Általában olajmécseseket gyújtunk, de mára elterjedt szokás a gyertyák gyújtása is.

Minden este eggyel több lángot gyújtunk meg. Két Talmudi bölcs, rabbi Hillél és rabbi Sámmáj vitázott, hogy egyre több vagy egyre kevesebb lángot kell-e gyújtani. Sámmáj ez utóbbi álláspontot képviselte és azzal érvelt, hogy egyre kevesebbet gyújtsunk, ahogy egyre kevesebb volt az olaj. Hillél azonban azon a nézeten volt, hogy ahogy a csoda nőtt nap, mint nap, úgy gyújtsunk egyre több lángot. Az ő nézetét fogadták el végül, így ma ez a szokás.

Eszem-iszom, dínom-dánom

Szokás, hogy míg égnek a gyertyák, nem dolgozunk. A család együtt van, ünnepelnek. Míg régebben a gyerekek un. chanukageltet, vagyis chanuka pénzt kaptak, ma már egyre elterjedtebb, hogy megajándékozzák őket. Van, ahol egy nap, míg más családokban nyolc napon keresztül kapnak ajándékot.

A chanuka legismertebb szimbóluma a nyolckarú gyertyatartó mellett a trenderli, vagyis a négy oldalú pörgettyű. Ennek a története is a görög elnyomás idejére nyúlik vissza. Tilos volt a Tóra tanulás, ám a szülők továbbra is taníttatni akarták gyerekeiket. Egy-egy tanárral kis csoportban gyűltek össze a diákok. Ha azonban feltűnt egy görög katona, előkapták a pörgettyűket és iskolásokból játszó gyerekek seregévé váltak. A trenderli négy oldalán négy héber betűt találunk, mely egy mondat kezdőbetűit rejti: Nesz Gádol CHájá Sám, vagyis Nagy csoda történt ott. Ez a négy betű a játék alapja, ugyanis értelmezhetjük 4 jiddis szó kezdőbetűjeként is: nichst – semmi, gántz – egész, hálb – fél stell ein –adj egyet! A játék dióból, mogyoróból, vagy cukorkából álló bank megszerzéséért folyik: aki, amelyik betűt pörgette, azt az utasítást követi. Aki a játék végén a legtöbb „pénzt” gyűjti, az nyer.

Mivel az ünnepen az olaj csodáját ünnepeljük, szokás olajban sült ételeket enni. Ilyen pl. a fánk vagy a reszelt krumpliból készült látkesz (tócsni).

Hanukia