Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány

Chanuka

Mit és miért ünnepelünk?

Időszámítás előtti második században járunk, a helyszín Júdea. Szíriai görögök foglalták el az országot, Antióchusz Epiphanesz, a király fejvesztés terhe mellett megtiltotta a zsidóknak vallásuk gyakorlását: a fiúk körülmetélését és a Tóra tanulást. A Jeruzsálemi Szentélyt megszentségtelenítették, és bálványimádásra használták. A zsidók kezdetben ellenállás nélkül tűrték, hogy egész Júdeában bálványokat állítsanak, és arra kényszerítsék a papokat, hogy disznót áldozzanak. Végül egy idős pap, a Hamoneus nemzettségbeli Matitjáhu megtagadta ezt. Fiaival elmenekült a hegyekbe, innen szervezték meg a lázadást a görögök ellen. Ez a maroknyi csoport 3 éven át tartott ki a görögökkel szemben, míg végül 165-ben győzedelmeskedtek felettük.

A Szentélyt megtisztították a bálványoktól, és újra használatba akarták venni. Azonban ott égnie kellett folyamatosan egy hét ágú gyertyatartóban, a menórában a lángnak. Ehhez szentelt oliva olajat használtak. A görögök azonban az összes olajat tartalmazó kancsóról letörték a zárópecsétet, így azok már nem voltak alkalmasak a használatra. Végül találtak egyetlenegy kancsó érintetlen olajat. Igen ám, de az új olaj előállítása és szállítása 8 napot vesz igénybe, nekik meg csak egy napra való olajuk volt. Végül meggyújtották a menórában a lángot. És csoda lett, az egy napra való olaj nyolc napon át kitartott. Ezt a csodát és a görög elnyomás alóli felszabadulást ünnepeljük a mai napig nyolc napon keresztül.

Continue reading “Chanuka by Zsófi” »

A Hanukka (héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâ, pontozatlanul חנוכה is, felszentelés), a fények ünnepe egy zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

lásd még: http://www.negyed6negyed7.com/

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgyűlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Continue reading “December 10.: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” »